Megkezdődött a magyar orthodox zsidóság tönkretétele, a hazai orthodox zsidó közösség maradékénak tudatos szétverése. A módszer a régi: a chabadnyikok építeni jöttek és visszaállítani a régi dicsőséget. Az eredmény a szokásos: az orthodox zsidók boltja, étterme, tanháza és most már a nagy zsinagógája is zárva.
Keszler Gábor és Oirechman Smuel botrányos körülmények között, a magyar orthodoxia vallási felügyeletét ellátó rabbinikus bíróság kifejezett tiltása ellenére szerezte meg és bitorolja a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) elnöki és főtitkári pozícióját. Megválasztásuk és tevékenységük a magyar orthodox zsidók támogatását nem élvezi, kommunikációjukat és akcióikat belső támogatás nélkül végzik. A „megválasztásukkor” gondosan sorolt gratulációk – R’ Jichák Joszéfét kivéve – kizárólag szekuláris helyekről érkeztek, az áskenázi, cháredi zsidóság részéről a tiltó határozaton kívül nyilvános reakció nem érkezett.
Működésük során egy joghézagot használnak ki: az állam – illetve az egyházi ügyekben őt képviselni hivatott államtitkárság – általában nem avatkozik az egyházak belső szervezeti ügyeibe, felügyeletüket formálisan gyakorolja, a bemutatott szervezeti döntéseket tudomásul veszi. Keszler és Oirechman „megválasztása” azonban zsidó vallásjogi szempontból problémás, mert a MAOIH vallási felügyeletét ellátó Bét Din tiltása ellenére történt. A rabbik tiltását figyelmen kívül hagyó zsidó nem alkalmas hitközségi vezetőnek, a rabbik ilyen súlyú döntését figyelmen kívül hagyó zsidó de facto nem orthodox zsidó, így ez a magatartás mind az állam, mind a közvélemény felé megtévesztő. Ennek ellenére Keszler és Oirechman továbbra is színlelt magabiztossággal kommunikálnak a hitközség felvirágoztatásáról és nagyszabású felújításokat helyeztek kilátásba. Ehhez – természetesen – le kellett zárni épületeinket! A joghézag révén keletkezett időt láthatóan alkalmasnak gondolják a magyar orthodox zsidó közösség maradékának felszámolására.
A MAOIH aktív tagsága, az orthodox hitélet élő, a zsinagógáinkban imádkozó, a tanházainkban tanuló magyar orthodox zsidók, sem az állítólagos felújításokhoz, sem a bezárásokhoz semmilyen módon nem járultak hozzá, Keszler és Oirechman sem legitim szervezeti, sem legitim belső támogatottsággal nem rendelkeznek. Hagyományainkat figyelmen kívül hagyva hirdettek felújítást a Szentély pusztulására emlékező gyászidőszakban, hogy mielőbb bevégezhessék céljukat, a MAOIH ingatlanvagyonának elbirtoklását és a régi tagság immáron fizikai (!) kiszorítását.
Egy orthodox hitközségnek nem célja az ingatlanokkal való ügyködés, legfeljebb a valós célok érdekében elvégzendő feladat lehet a hasznossá tételük. Egy orthodox hitközség célja az istenszolgálat fenntartása elsősorban Tóra-tanulás és ima által; a zsinagógabezárásokkal ezek napi gyakorlata ellehetlenült, a vészkorszak óta példátlan módon. Keszler és Oirechman tevékenysége az orthodox zsidóság követelményeivel és céljaival összeegyeztethetetlen, ezért felszólítjuk őket romboló tevékenységük befejezésére, a Hitközség felett vallási felügyeletet gyakorló Bét Din rendelkezéseinek figyelembevételére és a bitorolt tisztségeiktől való visszavonulásra.
Somré Hádász – Hitőr Egylet