יַעֲקֹב אָבִינוּ לֹא מֵת – A Talmudban (Táánit 5b) áll, hogy Ráv Náchmán és Rabbi Jicḥák együtt ettek, s a lakoma végén utóbbi így szólt társához: Rabbi Jochánán tanítása szerint Jáákov ősatyánk nem hunyt el. Erre Ráv Náchmán azt kérdezte, hogy „hiába gyászolták és temették?”, mire Rabbi Jicḥák egy prófétai mondatot idézett: „Ne félj szolgám Jáákov… mert visszahozom ivadékaidat fogságunk országából.” (Jirmijáhu 30:10) – ami pedig azt tanítja, hogy amíg az ősapa ivadéka él, addig ő maga is él.

E talmudi tanítás kristálytiszta jelentésében merülhettek el azok, akik jud-zájin elulkor, vasárnap délelőtt a Csörsz utcai régi orthodox temetőben gyűltek össze. 

Ráv Reich Jáákov Koppel rabbinak זצ”ל, a Kazinczy utcai nagy zsinagóga és a hazai orthodoxia emblematikus főrabbijának volt a 94. jorcájtja. A megemlékezést a Kazinczy utcai zsinagóga gabbéja, R. Paskesz Zeév vezette, s azon részt vett a Hitközség rabbija, Ráv Rabinowitz, illetve Jerusálmi Mikhá rabbi is, aki reggel az Alma utcai zsinagógában tartott szijjum ünnepséget a Gittin traktátus áttanulmányozása alkalmából.

אוֹר זָרֻעַ לַצַּדִּיק – „Fény árad a cáddikra, mikor az egyenes lelkűek örvendeznek.” Megvalósultak a zsoltáros költő szavai (Zsoltárok 97:11), a Tórát ünneplő közösség a legnagyobb megvilágításba helyezte áldott emlékű főrabbinkat, kinek hatása majd’ száz év távlatából is érezhető. Ráv Jáákov Koppel valóban „nem halt meg,” mert a Tórát szerető szelleme tovább él gyermekeiben, a valódi magyar orthodoxia tagjaiban.

אֲנִי אֶרְעֶה צֹאנִי וַאֲנִי אַרְבִּיצֵם – „Legeltetni fogom a nyájamat és heverésztetni őket, … az elveszetteket megkeresem, az eltévedtet visszaterelem, a megsebesültet bekötözöm, a beteget erősítem, de az elhájasodottat és a nyakast kiirtom.” Mások mellett ezekre a prófétai szavakra (Jechezkél 34:15–16) épült Ráv Jáákov Koppel székfoglalója, s bizony azt kell látnunk, hogy programja ma sem veszített időszerűségéből. Csak a Tóra, a zsidó jog útján haladhatunk, leágazásokat nem tűrhetünk.

MP