Sokan hallottak az orthodox–Chábád viszályról a közösségi oldalak révén, számos magyar újság beszámolt róla, sőt a nemzetközi sajtó átvette a Jewish Telegraphic Agency cikkét is. Mégis a sok írás között elveszve érezheti magát az egyszerű ember, aki nem ismeri az ügy minden egyes apró részletét. Hogy segítsünk, igyekeztünk röviden összefoglalni a történteket és azok hátterét.
Tartalom
- Mit érdemes tudnom a magyar zsidókról?
- Mit érdemes tudnom az orthodox irányzatról?
- Hogy került a Chábád Magyarországra?
- Mi áll a jelenlegi viszály hátterében?
- Mi történt a hatalomátvétel óta?
- Kikből áll a Somré háDász és hogyan segíthetek nekik?
Mit érdemes tudnom a magyar zsidókról?
A török hódoltság idejéig gyakran változott a zsidó népesség összetétele a történelmi viszontagságok miatt. Azonban a XVIII. század elejétől jelentős zsidó bevándorlás indult meg Morvaországból, akiktől a mai magyar zsidóság többségé származik. Néhány évtizeddel később keleti irányból, Galícia felől is elkezdtek érkezni chászid zsidók, akik a másik jelentős csoportot adják a hazai zsidóság felmenői között. 1806-ban nagy tanítónkat, a Chátám Szofért זצ”ל Pozsonyban választották meg főrabbinak, akinek a jesivájában tanultak Magyarország legjelesebb rabbijai ebben az időszakban. A XIX. század közepére azonban fokozódott a feszültség a hagyományhű és az újítani kívánó neológ mozgalom között, amely végül szakadáshoz vezetett. 1868-ban a neológ közösség megalapította a saját hitközségét, amely a mai Mazsihisz jogelődje, míg 1871-ben a vallásosabb zsidók létrehozták az orthodox hitközséget, amely a MAOIH jogelődje. Azokat a zsidókat, akik nem kívántak egyik félhez sem csatlakozni, status quo néven ismerték.
A vészkorszak eltérően sújtotta ezt a három irányzatot. A kisebb városokban és falvakban, amelyet főleg vallásosabbak laktak, a halálozási arány 80% körüli volt, míg a világiasabb Budapesten jóval alacsonyabb, körülbelül 50%. A status quo irányzat megsemmisült, és 1950-ben a kommunista kormányzat arra kényszerítette az orthodox és a neológ hitközséget, hogy egy egységes, MIOK néven ismert szervezetbe tömörüljenek, amely 1990-ig marad fenn. Számos túlélő elhagyta az országot a II. világháború és az 1956-os forradalom után. Ennek következtében, annak ellenére, hogy vallásjogilag körülbelül 50–100 ezer zsidó lehet ma Magyarországon, túlnyomó többségük teljesen elvilágiasodott, adott esetben nem is tudja magáról, hogy zsidó, és csak töredékük él vallásos zsidó életet.
Mit érdemes tudnom az orthodox irányzatról?
Az 1956-os forradalom után az orthodox közösség néhány száz családra zsugorodott. Azonban a kis számuk ellenére fenn tudták tartani intézményeiket, rabbi szolgált a közösségben, kóser étkezésük biztosított volt. Az 1989-es rendszerváltás a vallási élet újjáéledését hozta, azonban egyúttal azt is jelentette, hogy sok fiatal zsidó Izraelbe vagy az Egyesült Államokba költözött. Több kisebb imatermet bezárták, a zsidó iskolának egyre kevesebb diákja volt, és pénzügyileg egyre nehezebbé vált fenntartani a hitközséget. Azonban egy kis csoport hű maradt a Chátám Szofér szellemi örökségéhez és a helyi áskenáz hagyományokhoz, miközben olyan új kezdeményezések, mint a Lativ és a Tikva segítettek a magyar zsidóknak visszatérni a vallásukhoz.
Hogy került a Chábád Magyarországra?
1989-ben egy volt pápai chászid, R’ Bárukh Oberlander Magyarországra érkezett az Egyesült Államokból, aki létrehozta a helyi Chábád közösséget, hamarosan csatlakozott hozzá tanítványa is, Köves Slomó. Eleinte a magyar hitközségek örömmel látták őket, de 2004-ben megalapították az EMIH-et, egy államilag elismert „egyházat,” amely a háborúban megsemmisült status quo hitközség utódjának állította be magát. Ennek révén váltak jogosulttá állami támogatásra, továbbá részt követeltek az örökjáradékból, amelyet a II. világháború után államosított egyházi ingatlanokért cserébe kapott az orthodox és a neológ hitközség.
A Chábád régóta bírálta a Mazsihisz baloldali kötődéseit, és Orbán Viktor miniszterelnök 2010-es választási győzelme után az új kormány fontos szövetségeseivé váltak. Kövesnek kulcsszerep jutott a Binjámin Netánjáhu izraeli miniszterelnök és Orbán közötti szövetség létrejöttében, amely még fontosabbá vált, amikor Donald Trump elnök 2020-ban elvesztette a választásokat. Emellett Köves rendszeresen felszólal a kormányt antiszemitizmussal vádlók ellen olyan kétes ügyekben is, mint a magyar zsidó származású befektető, Soros György elleni politikai kampány, a magyar felelősség tagadása a holokausztban, továbbá olyan rendkívül ellentmondásos történelmi alakok rehabilitálását illetően is, mint Horthy Miklós, Nyírő József és Tormay Cécile.
Valószínűleg nem függetlenül a jó viszonytól 2010 óta a Chábád számos nagy értékű ingatlant és milliárdos nagyságrendű pénzügyi támogatást kapott a kormánytól. Azonban, amint azt tényfeltáró újságírók nyilvánosságra hozták, ezek a Chábáddal kapcsolatban álló vállalkozások óriási veszteségeket halmoztak fel rendkívül nehezen átlátható körülmények között az adófizetőknek hatalmas költséget okozva. 2017-ben Dávid Lau izraeli országos főrabbi és más fontos hivatalt viselő politikusok jelenlétében a Chábád megnyitotta a csengelei vágóhídját, amelyet 2023-ban zártak be, mivel 1,2 milliárd Ft-os veszteséget értek el. 2014-ben egy Chábádhoz kötődő, de állami tulajdonú kóser zöldségkertészet alapítottak Kisvárdán, amely 2018 óta 3,2 milliárd Ft veszteséget könyvelhetett el, de még mindig nem zárt be. Szintén 2014-ben kapott az EMIH az államtól egy irodaházat Budapesten, amely felújítására 2019-ben 1,8 milliárd Ft-ot is kaptak. Viszont néhány hónapja egy bírósági végrehajtó akarta elárverezni az ingatlant egy Hong Kong-i offshore cég képviseletében eljárva egy 1 milliárd Ft összegű lejárt követelés miatt. A Chábád ezen kívül befektetett egy nem vallásos médiaportfólió felépítésébe is, míg 2023-ban többségi részesedést szereztek egy alumíniumöntödében. Annak ellenére, hogy a Chábád által létrehozott TEV Alapítvány fő célja az antiszemitizmus elleni küzdelem, a zavaros ügyeikkel kapcsolatos rendszeres híradások jelentős mértékben fűtik a zsidóellenes érzelmeket Magyarországon.
Mi áll a jelenlegi viszály hátterében?
2021 januárjában az orthodox hitközség új elnököt választott Deutsch Róbert személyében. Az ő feladata lett volna a közösség rendkívül nehéz pénzügyi helyzetét rendezni, ezért a Chábád helyi kirendeltségéhez, az EMIH-hez fordult. Ők először meggyőzték, hogy vigye az örökjáradék újraosztásának ügyét az Izraeli Főrabbinátus elé, amely a MAOIH-nak és az EMIH-nek adott igazat. A vesztes fél, a neológ Mazsihisz nem ismerte el a Főrabbinátus joghatóságát. Ezután „fantomtagok” jelentek meg tisztázatlan körülmények között a hitközségi tagok jegyzékében. Kiderült, hogy ezek a személyek a Chábád-vágóhíd alkalmazottai, akik nem is élnek Magyarországon, továbbá a közösség tagjai előtt teljességgel ismeretlenek voltak.
Amikor a törvényes tagság felfigyelt erre a rendellenességre, a közösség vallási bíróságának fejéhez, Semuél Eliezer Stern rabbihoz שליט”א fordultak, aki úgy döntött, hogy tilos bármiféle közgyűlést tartani, ameddig a tagok névsorát nem vizsgálják felül. Amikor az áltagok figyelmen kívül hagyták a döntést, Stern rabbi a világon talán a legnagyobb tekintéllyel rendelkező Édá Cháredit vallási bíróságához fordult, amely megerősítette a korábbi döntést. A Chábád betolakodói ezt a döntést sem tartották be, és – kihasználva a járvány okozta felfordulást – on-line közgyűlést tartottak, amelyen megbuktatták Deutschot, és a helyére kinevezték elnökké az elítélt korábbi neológ vezetőt, Keszler Gábort, míg Köves sógorát, Semuél Oirechmant a hitközség főtitkárává.
Jó politikai összeköttetéseikre és a médiában lévő befolyásukra alapozva magas rangú izraeli politikusok üdvözölték az új bábvezetést, illetve a magyar kormány végül a Chábád-betolakodókat jegyezte be a MAOIH jogos képviselőiként. Mivel a betolakodók nem ismerték el a vallási bíróság döntését, a régi tagság – a rabbik engedélyével – állami bíróságon támadta meg a bejegyzést, azonban az ügyben a jogerős ítélet megszületéséig évek telhetnek el.
Mi történt a hatalomátvétel óta?
Annak ellenére, hogy a felek megállapodtak a fennálló helyzet fenntartásában a bírósági ítélet kimondásáig, a Chábád a rendőrség segítségével átvette az irányítást a Kazinczy utcai hitközségi épülete fölött. Miután számos dolgozót kitiltottak, a betolakodók sürgős felújítást jelentettek be az épületegyüttes mindhárom imatermében, amely következtében a hívek az utcán kényszerültek imádkozni. A Chábád szintén bezárta a Hanna éttermet, amely Magyarországon egyedüli étteremként felelt meg a legszigorúbb cháredi előírásoknak. Ennek révén a Chábád megszabadult a saját éttermük egy vetélytársától, míg a régi tagokat az üres étterembe küldhette imádkozni. A Chábád hasonló módon zárta be a hitközség hentesboltját és fűszerüzletét, amellyel a hozzájuk kötődő boltot segítették. A Chábád szintén megszüntette a bölcsődét és tucatnyi hitközségi dolgozónak mondott fel.
Meglehetősen szokatlan, hogy miközben a hitközség szorult anyagi helyzetére panaszkodott, a Chábád felújításokat kezdett a Dessewffy utcai zsinagógában is, amelyet korábban az ukrajnai zsidó menekülteknek biztosított a közösség. Sajnos bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a munkálatok során megszentségtelenítették a szombatot. A Chábád szintén átvette az irányítást a Jósika utcai imaterem fölött, ahol a múlt utolsó nyomait is eltüntették, majd kifüggesztették a vezetőjük képét. Korábban hasonló dolog történt a használaton kívül Vörösmarty utcai imaterem esetében, amelyet Deutsch gyanútlanul kölcsönadott a Chábádnak, de évtizedekkel ezelőtt ugyanez történt a Mazsihisz tulajdonát képező Vasvári Pál utcai zsinagógával is.
A Chábád részéről átgondolt tervnek tűnik, hogy olyan környékeken vesznek át használaton kívüli zsinagógákat, ahol zsidó lakosság lényegében nem él, majd ezeket külföldi Chábád-küldöttekkel töltik meg, hogy területet szerezzenek, és így formáljanak igényt magasabb részre az örökjáradékból. Azonban ezen Patyomkin-zsinagógák révén tevékenyen pusztítják el a magyar zsidó örökséget, elejét véve annak, hogy a helyi közösségnek bármilyen módja nyíljon arra, hogy újjászervezze és élettel töltse meg magát. Amellett, hogy 2004-ben kisajátították a status quo nevet, az elmúlt években Oberlander rabbi kinevezte magát a Budapesti Ortodox Rabbinátus vallási bírósága fejének is, bármit is jelentsen ez. Úgy látszik, hogy az egyetlen céljuk, hogy megsemmisítsék az orthodox és neológ zsidó örökséget, és magukat állítsák be a magyarországi zsidó közösség kizárólagos képviselőjének.
Kikből áll a Somré háDász és hogyan segíthetek nekik?
A Somré háDász egy informális szerveződés, amely a magyarországi orthodox zsidóságot képviselő MAOIH régi tagságából és a hozzájuk kötődő más zsidókból áll. Nevünket a Hitőr Egylet nevéből eredeztetjük, amelyet azért hoztak létre, hogy biztosítsa a vallási hagyományainkhoz való hűséget és ellenálljon az 1868-as neológ zsidó kongresszus újító törekvéseinek. Ez az egyesület vált az orthodox hitközség elődjévé, amelyet 1871-ben alapítottak meg a Ketáv Szofér זצ”ל felügyelete alatt. Legfőbb célunk, hogy visszaállítsuk hitközségünk önállóságát és eltávolítsuk a Chábád-betolakodókat, hogy így építhessük újra a közösségünket magyar zsidó hagyományaink alapján. Mivel számos újság elutasította, hogy tudósítsanak az ügyünkről, mivel tartanak a Chábáddal való legcsekélyebb összetűzéstől is, nagy segítséget jelent írásaink megosztása a közösségi oldalakon, illetve az újságírókkal és politikusokkal való kapcsolatfelvétel. Amennyiben esetleg anyagi segítségnyújtásra is van mód, hamarosan közzé fogjuk tenni az ezzel kapcsolatos tudnivalókat.
Vélemény, hozzászólás?