מנהגי בית הכנסת כמנהג ארץ הגר לחודש כסלו תשפ״ה

December 1-jén és 2-án, vasárnap és hétfőn újhold az előző hónap alkalmával leírt módon. December 4-én, szerda estétől kezdjük mondani a bőséges évet kérő áldásban a וְתֵן טַל וּמָטָר לִבְרָכָה betoldást. December 7-én וַיֵּצֵא szombatja, הַפְטָרָה-nak וַיִּבְרַח יַעֲקֹב-tól a könyv végéig, יִכָּשְׁלוּ בָם-ig olvassuk (Hoséá 12:13-14:10). December 14-én וַיִּשְׁלַח szombatja, Ovádjá könyvét olvassuk הַפְטָרָה gyanánt, december 21-én וַיֵּשֶׁב szombatja.

December 25-én, szerda délután már nem mondunk תַּחֲנוּן-t, este beköszönt חֲנֻכָּה nyolc napja. A zsinagógában a délutáni és az esti ima között gyújtjuk meg az első חֲנֻכָּה-lángot שֶׁהֶחֱיָנוּ áldással kísérve úgy, hogy az esti ima végéig égve maradjon. A gyertyatartót a zsinagógában a déli oldalra, a Tóra-szekrénnyel szemben állva jobbra helyezzük el. Az első gyertyát a חֲנֻכִּיָּה jobb oldalára helyezzük, és minden nap az új gyertyát gyújtjuk meg először. Az áldás szövegét illetően mindenki a helyi szokást követi, a מָעוֹז צוּר utolsó, חֲשׂוֹף זְרוֹעַ קָדְשֶׁךָ kezdetű versszakát szintén helyi szokástól függően hagyjuk ki vagy énekeljük. Az esti imától kezdve חֲנֻכָּה minden egyes napján a csendes imába és az étkezési utáni áldásba beiktatjuk az עַל הַנִּסִּים kezdetű szakaszt.

A חֲנֻכָּה-lángokat a zsinagógában a reggeli ima idejére is szokás meggyújtani áldás nélkül. חֲנֻכָּה összes napján egész הַלֵּל-t mondunk, amelyet szombat és újhold kivételével mindig fél קַדִּישׁ követ מוּסָף imádság híján. Mindegyik nap elmarad a תַּחֲנוּן, a קֵל אֶרֶךְ אַפַּיִם, a Tóra-olvasás utáni יְהִי רָצוֹן és a לַמְנַצֵּחַ (Zsoltárok 20), viszont שִׁיר מִזְמוֹר לְאָסָף-ot (Zsoltárok 83) mondunk. December 26-án, csütörtök délelőtt három felnőtt férfinek olvasunk fel a נָשֹׂא hetiszakaszból, az elsőnek וַיְהִי בְּיוֹם כַּלּוֹת מֹשֶׁה kezdettel (Mózes IV. 7:1–11), a másodiknak וַיְהִי הַמַּקְרִיב בַּיּוֹם הָרִאשׁוֹן-tól (Mózes IV. 7:12–14), a harmadiknak פַּר אֶחָד-tól a bekezdés végéig (Mózes IV. 7:15–17). Este már nem mondunk a második láng gyújtásnál שֶׁהֶחֱיָנוּ áldást.

December 27-én, péntek délelőtt reggeli ima az előbb említett módon, Tóra-olvasásnál minden egyes nap az adott és a következő napra vonatkozó szakaszt olvassuk. Ennek megfelelően második nap az első felhívottnak בַּיּוֹם הַשֵּׁנִי-től (Mózes IV. 7:18–20), másodiknak פַּר אֶחָד-tól (Mózes IV. 7:21–23), harmadiknak a másnapi rész (Mózes IV. 7:24–29). A חֲנֻכָּה-lángokat otthon a szombati gyertyák előtt gyújtjuk meg úgy, hogy a szombat bejövetele után még legalább fél óráig égjenek.

December 28-án מִקֵּץ szombatja, a reggeli imában חֲנֻכָּה első szombatjának יוֹצֵר-eit mondjuk, a זָלוּת miatt a rövidebb עַל הָרִאשׁוֹנִים-ot. Egész הַלֵּל után egész קַדִּישׁ következik, két Tóra-tekercset veszünk elő. Az elsőből felolvassuk a hetiszakaszt, amely végeztével a második tekercset is az asztalra helyezzük, majd a Tóra-olvasó fél קַדִּישׁ-t mond. A מַפְטִיר-nak az adott napra vonatkozó szakaszt olvassuk fel a második Tórából, הַפְטָרָה a חֲנֻכָּה első szombatjának megfelelő (Zekhárjá 2:14–4:7), amelyet követően újholdat hirdetünk. Délután צִדְקָתְךָ צֶדֶק elmarad a חֲנֻכָּה miatt. Szombat kimenetelekor a zsinagógában a חֲנֻכָּה-lángokat a וְיִתֶּן לְךָ előtt gyújtjuk meg, otthon a הַבְדָּלָה után.

© Villányi Benjámin

Jelen lap saját személyes felhasználásra szabadon kinyomtatható.