התאחדות שומרי הדת

Hónap: 2024 december

Zsinagógai szokások – 5785 tévét

מנהגי בית הכנסת כמנהג ארץ הגר לחודש טבת תשפ״ה

December 31-én és január 1-jén, kedden és szerdán újhold, már hétfő este is beiktatjuk az עַל הַנִּסִּים mellett a יַעֲלֶה וְיָבֹא szakaszt a csendes imába és az étkezés utáni áldásba. A reggeli imában a napi áldozatoknál a szokásos újholdi betoldás hangzik el, a reggeli ima után egész הַלֵּל a חֲנֻכָּה miatt, majd egész קַדִּישׁ az újholdi מוּסָף miatt. A Tóra-olvasáshoz két tekercset veszünk elő, az elsőnek 5 mondatot olvasunk רְבִיעִת הַהִין-ig (Mózes IV. 28:1–5), a másodiknak a szombati rész végéig, וְנִסְכָּהּ-ig (Mózes IV. 28:6–10), a harmadiknak az újholdi részt (Mózes IV. 28:11–15). A másik Tóra-tekercset az olvasóasztalra helyezzük, majd az elsőt elcsomagoljuk. A negyedik felhívottnak a második tekercsből a napnak megfelelően kedden a hatodik napra (Mózes IV. 7:42–47), szerdán a hetedik napra való szakaszt (Mózes IV. 7:48–53). Újholdi מוּסָף a korábban leírt módon עַל הַנִּסִּים betoldásával, שִׁיר מִזְמוֹר לְאָסָף (Zsoltárok 83) helyett בָּרְכִי נַפְשִׁי (Zsoltárok 104). Január 2-án, csütörtökön, חֲנֻכָּה utolsó napján reggel az első két felhívottnak a szokott módon olvasunk fel a Tórából (Mózes IV. 7:54–56, illetve 57–59), a harmadiknak viszont helyi szokástól függően vagy a נָשֹׂא hetiszakasz végéig (Mózes IV. 7:60–89), vagy egészen כֵּן עָשָׂה אֶת הַמְּנֹרָה-ig (Mózes IV. 7:60–8:4).

Egy ok, hogy ne féljünk

R’ Hirsch a וַיֵּשֶׁב hetiszakasz címét párhuzamba állítja a nagybátyjánál, Lábánnál töltött korábbi tartózkodásával (Mózes I. 32:5). Míg a יש”ב szógyök letelepedést, nyugalmas és kiszámítható életet jelent, addig az átmenetiségre utaló גו”ר gyök riadtságot és izgatottságot is kifejezhet (Zsoltárok 33:8). Jákob mindig nyugodt és békés életre vágyott, ám a lányával, Dinával történtek, majd szeretett feleségének halála miatt ez a kívánsága nem teljesült.

Ilyen körülmények között nem csoda, hogy fia, József sem találta a helyét. Édesanyja nélkül, félárván kellett élnie 17 évesen, édestestvére, Benjámin még kicsi volt, hogy számíthasson rá. Lea gyermekei helyett inkább az ágyasok fiainak társaságát kereste, talán ezzel is igyekezett az önbizalmán némileg javítani (Mózes I. 37:2). Ilyen körülmények között látott egy szokatlan álmot, amelyet mindenképpen a Mindenható üzenetének tekintett, annak dacára, hogy nem értette pontosan minden részletét, továbbá bölcseink is úgy tanítják József esete kapcsán, hogy az álmoknak nem teljesül minden részlete (Berákhot 55a). Azonban testvérei az álma miatt már nehezteltek rá, miután pedig ragaszkodott József ahhoz, hogy el is mondja azt, még jobban meggyűlölték.

Kazinczy utcai nagyzsinagóga: imádkozóknak tilos a bemenet!

2024. november 28-án, csütörtök délután egy szokatlan Jom Kipur Kátán ima volt a Kazinczy utcai Sasz Chevra zsinagógában.

Az elektromos rendszer meghibásodása miatt az imádkozó közösség (néhány környékbeli épülettel együtt) a sötétben volt kénytelen imádkozni pár telefon és egyéb kiegészítő világítás mellett.

Mindeközben a nagyzsinagógába, amelyet az elektromos kimaradás érintetlenül hagyott, az imádkozók nem mehettek be. Keszler Gábor, a Chabad-EMIH által elnöki pozícióba juttatott személy az átépítés miatti „balesetveszélyre” hivatkozva nem engedélyezte a nagyzsinagóga vallási célú használatát az alig több mint 10 imádkozó számára.

48 órával később, szombat este, egy 120 főből (60 házaspárból) álló, vallásos turistacsoport számára valahogyan mégiscsak megnyíltak a nagyzsinagóga kapui. A „balesetveszély” alighanem bámulatos sebességgel elmúlt volna? Sőt, mi több, gigantikus koncertet tartottak a csoport számára, melyről a – szintén Chabad-EMIH által kijelölt – Oirechman Sámuel főtitkár a Facebookon büszke videókkal és fotókkal számolt be, „soha nem látott reneszánszot” emlegetve.

Emlékeztetőül: a nagyzsinagógában a magyarországi orthodox közösség már több mint másfél éve nem imádkozhat ilyen vagy olyan kifogásokra hivatkozva.

A vallási eseménynek csak tágabb értelemben tekinthető koncert előtt alig néhány perccel azonban a Sasz Chevra zsinagógában vártuk a minjent (az imádkozáshoz szükséges 10 főt), de mindhiába – a 60, szigorúan vallásos férfi turista közül pusztán 2-3 fő is elég lett volna. A jelenlegi vezetés hozzáállása mellett azonban az ilyesmi el sem képzelhető.

Szégyenletes, hogy egyáltalán mondani kell: a zsinagóga elsődleges célja az imádkozás!

Az a vezetés, amely a zsinagógából kitiltja az imádkozást, és helyette a turizmust és a kultúrát engedi be, az nemcsak az orthodox zsidó hitelvekkel, hanem a legalapvetőbb civilizációs normákkal találja szemben magát.

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén