מנהגי בית הכנסת כמנהג ארץ הגר לחודש אלול תשפ״ה

Augusztus 24-én és 25-én, vasárnap és hétfőn újhold a szokásos módon. Vasárnap estétől, azaz elul hónap 1-jétől kezdjük el mondani a לְדָוִד ה’ אוֹרִי kezdetű zsoltárt (Zsoltárok 27) az ima után este és reggel, amelyet egészen הוֹשַׁעְנָא רַבָּה-ig folytatunk. A reggeli imában e zsoltár előtt שׁוֹפָר-fújás תשר”ת-val egészen elul 28-ig, két nappal újév előttig.

Augusztus 30-án שֹׁפְטִים szombatja, a délutáni imában az Atyák tanításainak 6. fejezetét olvassuk. Szeptember 6-án כִּי תֵצֵא szombatja, délután az Atyák tanításainak első két fejezetét tanuljuk.

Szeptember 13-án כִּי תָבוֹא szombatja, a Tóra-olvasásnál a תּוֹכֵחָה-t tartalmazó szakaszra יַעֲמוֹד מִי שֶׁיִּרְצֶה-vel szólítjuk a felhívottat. A Tóra-olvasó halkan olvassa a feddést וְהָיָה אִם לֹא תִשְׁמַע-tól egészen וְאֵין קֹנֶה-ig (Mózes V. 28:15–68), majd felemeli a hangját az אֵלֶּה דִבְרֵי הַבְּרִית kezdetű mondatnál (Mózes V. 28:69). Délután az Atyák tanításainak 3–4. fejezete következik.

A szombat kimenetelénél fehér פָּרוֹכֶת-t helyezünk a frigyszekrényre. Vasárnap reggel korán kelünk, és elkezdjük a סְלִיחוֹת mondását a magyar hagyományoknak megfelelő könyvekből (מנהג בעהמען מעהרען ואונגארן). Az אַשְׁרֵי után fél קַדִּישׁ-t mond az előimádkozó, a סְלִיחוֹת végén háromszoros bűnvallomás, utána תַּחֲנוּן, végezetül egész קַדִּישׁ. Ha valaki véletlenül nem tud מִנְיָן-nal imádkozni, a Tizenhárom tulajdonságot tartalmazó szakaszt (Mózes II. 34:6–7) a Tóra-olvasás dallamán mondja, továbbá kihagyja az arámi nyelvű részeket. A סְלִיחוֹת követően reggeli ima az összes áldással a szokott módon.

Szeptember 20-án נִצָּבִים szombatja, a reggeli imában az újév előtti szombatra való יוֹצֵר-eket iktatjuk közbe, újholdat az újév előtt nem hirdetünk. Délután az 5–6. fejezettel befejezzük az Atyák tanításainak olvasását. A szombat kimenetelénél elhagyjuk a וִיהִי נֹעַם és a וְאַתָּה קָדוֹשׁ kezdetű részeket a közelgő ünnep miatt.

Szeptember 22-én, hétfőn עֶרֶב רֹאשׁ הַשָּׁנָה, nagyon korán kelünk a סְלִיחוֹת-hez, amelynek végén mondunk תַּחֲנוּן-t, de a reggeli imából már kihagyjuk. A Tóra-olvasás előtt elhangzik a קֵל אֶרֶךְ אַפַּיִם, illetve a לַמְנַצֵּחַ (Zsoltárok 20), azonban kimarad a שִׁיר מִזְמוֹר לְאָסָף (Zsoltárok 83), ahogy már nem fújunk שׁוֹפָר-t sem. Ilyenkor tartanak הַתָּרַת נְדָרִים-ot, a fogadalmak feloldását, sokan pedig elmennek a מִקְוֶה-be, hogy testileg és lelkileg egyaránt megtisztulva fogadják az újévet. Tárja ki a Mindenható az imáink előtt az ég kapuit, hogy azok meghallgattassanak, és jegyezzen be mindannyiunkat az élet könyvébe!

© Villányi Benjámin

Jelen lap saját személyes felhasználásra szabadon kinyomtatható.