מנהגי בית הכנסת כמנהג ארץ הגר לחודש תשרי תשפ״ו

Elkészült a Hitőr Egylet 5786-os naptárának kézirata, amely rabbijaink jóváhagyása után napokon belül nyomdába kerül. Addig is türelmüket kérve alább olvashatóak az engesztelőnapi szokások. A naptárból a hirdetésben látható módon még korlátozott számban lehet igényelni.

Hitőr Alapítvány
HU95 1160 0006 0000 0002 0032 5820
shomreihadas.hungary@gmail.com

יוֹם כִּפּוּר

Október 1-jén, szerdán עֶרֶב יוֹם כִּפּוּר, hajnalban rövidebb סְלִיחוֹת-t és csak egyszeres bűnvallomást mondunk a magyar könyvek szerint. A reggeli imában kihagyjuk a מִזְמוֹר לְתוֹדָה-t (Zsoltárok 100), az אָבִינוּ מַלְכֵּנוּ-t, a תַּחֲנוּן-t, a לַמְנַצֵּחַ יַעַנְךָ-t és a שִׁיר מִזְמוֹר לְאָסָף-ot (Zsoltárok 20, 83). Szokás ezen a nap כַּפָּרוֹת-t csinálni a helyi hagyományoktól függően csirkével vagy pénzzel. Korán imádkozunk délután, a csendes ima עוֹשֶׂה הַשָּׁלוֹם áldása után bűnvallomást mondunk a מַחְזוֹר-ban található módon, azonban ez az ismétlésből kimarad, ahogy az אָבִינוּ מַלְכֵּנוּ és a תַּחֲנוּן is. Fehérbe öltöztetjük a Tórákat, fehér függönyt helyezünk a Tóra-szekrényre, fehérrel terítjük le az olvasóemelvényeket. Otthon egy mécsest, נֵר הַחַיִּים-ot, illetve az árvák még egy נֵר נְשָׁמָה-t gyújtanak, emellett az ünnepi gyertyagyújtás után לְהַדְלִיק נֵר שֶׁל יוֹם הַכִּפּוּרִים végű áldást, az ünnep tiszteletére שֶׁהֶחֱיָנוּ-t mondunk. Figyelünk arra, hogy a böjt előtti étkezést még a gyertyagyújtást megelőzően fejezzük be.

Fehér קיטל-t, הייבל-t és vászoncipőt veszünk fel, a zsinagógában azt este beállta előtt áldást is mondva טַלִּית-t öltünk. A rabbi elővesz egy Tóra-tekercset, majd azt az אוֹר זָרֻעַ לַצַּדִּיק kezdetű verset (Zsoltárok 97:11) háromszor ismételve körülhordozza. A Tóra visszahelyezése után a rabbi a gyülekezet egy köztiszteletben álló tagjával együtt az előimádkozó mellé lép, aki háromszor elmondja a megtérteket visszafogadó בִּישִׁיבָה שֶׁל מַעְלָה szöveget. Ezután az előimádkozó még sötétedés előtt a közismert dallamon, fokozatosan emelkedő hangon háromszor elmondja a כָּל נִדְרֵי imádságot, végül שֶׁהֶחֱיָנוּ-t mond az egész közösség. A שְׁמַע-ban a בָּרוּךְ שֵׁם כְּבוֹד מַלְכוּתוֹ-t hangosan mondjuk végig az ünnepen, a fél קַדִּישׁ előtt כִּי בַיּוֹם הַזֶּה יְכַפֵּר עֲלֵיכֶם (Mózes III. 16:30). A csendes ima után a מַחְזוֹר-ban található módon mondjuk el az összes סְלִיחוֹת-t a közismert dallamokon, a vonal alatti szakaszokat kihagyjuk, utána אָבִינוּ מַלְכֵּנוּ. Az עָלֵינוּ után לְדָוִד ה׳ אוֹרִי (Zsoltárok 27), majd אֲדוֹן עוֹלָם. Este még szokás felolvasni az összes שִׁיר הַיִּחוּד-ot és a שִׁיר הַכָּבוֹד-ot.

Másnap reggel, október 2-án, csütörtökön, korán kelünk a reggeli imához, ismét קיטל-ben és הייבל-ben imádkoznak a házas férfiak. A טַלִּית-t a מִזְמוֹר שִׁיר חֲנֻכַּת הַבַּיִת לְדָוִד után vesszük fel, először az előimádkozók mondanak hangosan áldást az imádkozásuk sorrendjében, majd a többiek. A בָּרְכוּ előtt most sem mondunk semmiféle zsoltárt. Az ünnepi imakönyvnek megfelelően imádkozunk, az  אַתָּה הוּא אֱלֹקֵינוּ-t az ismétlésből kihagyjuk, סְלִיחוֹת-ből az előre közzétetteket mondjuk, végül אָבִינוּ מַלְכֵּנוּ. A Tóra-kivételnél elhangzik a Tizenhárom tulajdonság és a רִבּוֹנוֹ שֶׁל עוֹלָם, két Tórát veszünk elő, az elsőből hat férfinak olvasunk az אַחֲרֵי מוֹת hetiszakaszból nagyünnepi dallamon (Mózes III. 16:1–34), a másodikból a מַפְטִיר-nak az ünnepnek megfelelő szakaszt (Mózes IV. 29:7–11). A הַפְטָרָה felolvasása után (Jesájá 57:1458:14) hétköznap lévén egyből a halottainkra emlékezünk, amelynek idejére ki szoktak menni a zsinagógából azok, akiknek még élnek a szülei. Az אַב הָרַחֲמִים után Tóra-visszahelyezés a hétköznapi zsoltárral (Zsoltárok 24).

A מוּסָף ismétlésénél az עָלֵינוּ-ban a legtöbb régi könyvből kitöröltetett שֶׁהֵם מִשְׁתַּחֲוִים לְהֶבֶל וָרִיק, וּמִתְפַּלְּלִים אֶל אֵל לֹא יוֹשִׁיעַ szakasz idejére bezárjuk a Tóra-szekrényt, majd a וַאֲנַחְנוּ כּוֹרְעִים וּמִשְׁתַּחֲוִים-hoz érve mindenki meghajol és a földre borul, ahogy a vonatkozó részeknél a szentélybeli szolgálat elbeszélésénél is, ha kövezett a helyiség, akkor előtte egy kis párnát vagy szőnyeget teszünk magunk alá, סְלִיחוֹת a kihirdetett módon. Amennyiben van alkalmas כֹּהֵן, akkor a korábban leírtak szerint דּוּכָן, ha egyedül mondja az áldást a כֹּהֵן, akkor az előimádkozó kihagyja az אֱלֹקֵינוּ וֵאלֹקֵי אֲבוֹתֵינוּ kezdetű részt.

A délutáni imát egyből a Tóra-kivétellel kezdjük, a מוּסָף egész קַדִּישׁ-a és a Tóra-olvasás közötti szakaszokat kizárólag akkor mondjuk, ha bizonyosak vagyunk benne, hogy időben el tudjuk kezdeni a נְעִילָה imádságot. Három férfinak olvasunk az אַחֲרֵי מוֹת hetiszakaszból (Mózes III. 18:1–30), a harmadik a מַפְטִיר, aki felolvassa Joná próféta könyvét, amelyhez hozzáfűzi még Mikhá próféta könyvének utolsó három mondatát (Mikhá 7:18–20). A záró áldás מָגֵן דָּוִד-dal ér véget. A Tóra visszahelyezése utána csendes ima שִׂים שָׁלוֹם-mal, ismétlés és a kiválasztott סְלִיחוֹת a מַחְזוֹר-ban található módon. אָבִינוּ מַלְכֵּנוּ-val csak akkor zárjuk a délutáni imát, ha még világos van, máskülönben rögtön egész קַדִּישׁ következik.

A נְעִילָה-re általában a rabbit szokás felkérni előimádkozónak. Figyeljünk, hogy beírás (וְכָתְבֵנוּ וכו׳‎) helyett bepecsételést (וְחָתְמֵנוּ וכו׳‎) mondjunk az esetleges elírások ellenére is. Az ismétlésben דּוּכָן, sok közösségben akkor is, ha már sötétedik, utána שִׂים שָׁלוֹם, majd אָבִינוּ מַלְכֵּנוּ. Ezt követően a מַחְזוֹר-ban szereplő mondatokat a leírtaknak megfelelően 1-szer, 3-szor, illetve 7-szer ismételjük. Az egész קַדִּישׁ után egy hosszú sófárfújás. Az esti ima az ünnep kimenetelének megfelelő módon, utána הַבְדָּלָה fűszer nélkül és lánggal, utóbbit az ünnepen át végig égő gyertyáról gyújtjuk meg. Tiszta ég esetén ezt követően קַדִּישׁ לְבָנָה. A böjtöt követő étkezés után szokás a סֻכָּה előkészületeivel foglalkozni. Engesztelőnaptól egészen שִׂמְחַת תּוֹרָה utáni napig nem mondunk תַּחֲנוּן-t, יְהִי רָצוֹן-t és שִׁיר מִזְמוֹר לְאָסָף-ot (Zsoltárok 83), ellenben a Tóra-olvasás előtti קֵל אֶרֶךְ אַפַּיִם hétfőn és csütörtökön, illetve a לַמְנַצֵּחַ יַעַנְךָ (Zsoltárok 20) ettől függetlenül elhangzik.

Október 4-én הַאֲזִינוּ szombatja, a délelőtti imában a יוֹם כִּפּוּר és סֻכּוֹת közötti szombat יוֹצֵר-eit olvassuk. A délutáni imában kihagyjuk a צִדְקָתְךָ צֶדֶק-et, szombat kimenetelénél a közelgő ünnep miatt a וִיהִי  נֹעַם-ot és a וְאַתָּה קָדוֹשׁ-t, azonban a וְיִתֶּן לְךָ a szokott módon hangzik el.

© Villányi Benjámin

Jelen lap saját személyes felhasználásra szabadon kinyomtatható.