Sokan hallottak az orthodox–Chábád viszályról a közösségi oldalak révén, számos magyar újság beszámolt róla, sőt a nemzetközi sajtó átvette a Jewish Telegraphic Agency cikkét is. Mégis a sok írás között elveszve érezheti magát az egyszerű ember, aki nem ismeri az ügy minden egyes apró részletét. Hogy segítsünk, igyekeztünk röviden összefoglalni a történteket és azok hátterét.
Tartalom
- Mit érdemes tudnom a magyar zsidókról?
- Mit érdemes tudnom az orthodox irányzatról?
- Hogy került a Chábád Magyarországra?
- Mi áll a jelenlegi viszály hátterében?
- Mi történt a hatalomátvétel óta?
- Kikből áll a Somré háDász és hogyan segíthetek nekik?
Mit érdemes tudnom a magyar zsidókról?
A török hódoltság idejéig gyakran változott a zsidó népesség összetétele a történelmi viszontagságok miatt. Azonban a XVIII. század elejétől jelentős zsidó bevándorlás indult meg Morvaországból, akiktől a mai magyar zsidóság többségé származik. Néhány évtizeddel később keleti irányból, Galícia felől is elkezdtek érkezni chászid zsidók, akik a másik jelentős csoportot adják a hazai zsidóság felmenői között. 1806-ban nagy tanítónkat, a Chátám Szofért זצ”ל Pozsonyban választották meg főrabbinak, akinek a jesivájában tanultak Magyarország legjelesebb rabbijai ebben az időszakban. A XIX. század közepére azonban fokozódott a feszültség a hagyományhű és az újítani kívánó neológ mozgalom között, amely végül szakadáshoz vezetett. 1868-ban a neológ közösség megalapította a saját hitközségét, amely a mai Mazsihisz jogelődje, míg 1871-ben a vallásosabb zsidók létrehozták az orthodox hitközséget, amely a MAOIH jogelődje. Azokat a zsidókat, akik nem kívántak egyik félhez sem csatlakozni, status quo néven ismerték.
A vészkorszak eltérően sújtotta ezt a három irányzatot. A kisebb városokban és falvakban, amelyet főleg vallásosabbak laktak, a halálozási arány 80% körüli volt, míg a világiasabb Budapesten jóval alacsonyabb, körülbelül 50%. A status quo irányzat megsemmisült, és 1950-ben a kommunista kormányzat arra kényszerítette az orthodox és a neológ hitközséget, hogy egy egységes, MIOK néven ismert szervezetbe tömörüljenek, amely 1990-ig marad fenn. Számos túlélő elhagyta az országot a II. világháború és az 1956-os forradalom után. Ennek következtében, annak ellenére, hogy vallásjogilag körülbelül 50–100 ezer zsidó lehet ma Magyarországon, túlnyomó többségük teljesen elvilágiasodott, adott esetben nem is tudja magáról, hogy zsidó, és csak töredékük él vallásos zsidó életet.