Somré Hádász Egyesület

התאחדות שומרי הדת

Zsinagógai szokások – 5785 tévét

מנהגי בית הכנסת כמנהג ארץ הגר לחודש טבת תשפ״ה

December 31-én és január 1-jén, kedden és szerdán újhold, már hétfő este is beiktatjuk az עַל הַנִּסִּים mellett a יַעֲלֶה וְיָבֹא szakaszt a csendes imába és az étkezés utáni áldásba. A reggeli imában a napi áldozatoknál a szokásos újholdi betoldás hangzik el, a reggeli ima után egész הַלֵּל a חֲנֻכָּה miatt, majd egész קַדִּישׁ az újholdi מוּסָף miatt. A Tóra-olvasáshoz két tekercset veszünk elő, az elsőnek 5 mondatot olvasunk רְבִיעִת הַהִין-ig (Mózes IV. 28:1–5), a másodiknak a szombati rész végéig, וְנִסְכָּהּ-ig (Mózes IV. 28:6–10), a harmadiknak az újholdi részt (Mózes IV. 28:11–15). A másik Tóra-tekercset az olvasóasztalra helyezzük, majd az elsőt elcsomagoljuk. A negyedik felhívottnak a második tekercsből a napnak megfelelően kedden a hatodik napra (Mózes IV. 7:42–47), szerdán a hetedik napra való szakaszt (Mózes IV. 7:48–53). Újholdi מוּסָף a korábban leírt módon עַל הַנִּסִּים betoldásával, שִׁיר מִזְמוֹר לְאָסָף (Zsoltárok 83) helyett בָּרְכִי נַפְשִׁי (Zsoltárok 104). Január 2-án, csütörtökön, חֲנֻכָּה utolsó napján reggel az első két felhívottnak a szokott módon olvasunk fel a Tórából (Mózes IV. 7:54–56, illetve 57–59), a harmadiknak viszont helyi szokástól függően vagy a נָשֹׂא hetiszakasz végéig (Mózes IV. 7:60–89), vagy egészen כֵּן עָשָׂה אֶת הַמְּנֹרָה-ig (Mózes IV. 7:60–8:4).

Egy ok, hogy ne féljünk

R’ Hirsch a וַיֵּשֶׁב hetiszakasz címét párhuzamba állítja a nagybátyjánál, Lábánnál töltött korábbi tartózkodásával (Mózes I. 32:5). Míg a יש”ב szógyök letelepedést, nyugalmas és kiszámítható életet jelent, addig az átmenetiségre utaló גו”ר gyök riadtságot és izgatottságot is kifejezhet (Zsoltárok 33:8). Jákob mindig nyugodt és békés életre vágyott, ám a lányával, Dinával történtek, majd szeretett feleségének halála miatt ez a kívánsága nem teljesült.

Ilyen körülmények között nem csoda, hogy fia, József sem találta a helyét. Édesanyja nélkül, félárván kellett élnie 17 évesen, édestestvére, Benjámin még kicsi volt, hogy számíthasson rá. Lea gyermekei helyett inkább az ágyasok fiainak társaságát kereste, talán ezzel is igyekezett az önbizalmán némileg javítani (Mózes I. 37:2). Ilyen körülmények között látott egy szokatlan álmot, amelyet mindenképpen a Mindenható üzenetének tekintett, annak dacára, hogy nem értette pontosan minden részletét, továbbá bölcseink is úgy tanítják József esete kapcsán, hogy az álmoknak nem teljesül minden részlete (Berákhot 55a). Azonban testvérei az álma miatt már nehezteltek rá, miután pedig ragaszkodott József ahhoz, hogy el is mondja azt, még jobban meggyűlölték.

Kazinczy utcai nagyzsinagóga: imádkozóknak tilos a bemenet!

2024. november 28-án, csütörtök délután egy szokatlan Jom Kipur Kátán ima volt a Kazinczy utcai Sasz Chevra zsinagógában.

Az elektromos rendszer meghibásodása miatt az imádkozó közösség (néhány környékbeli épülettel együtt) a sötétben volt kénytelen imádkozni pár telefon és egyéb kiegészítő világítás mellett.

Mindeközben a nagyzsinagógába, amelyet az elektromos kimaradás érintetlenül hagyott, az imádkozók nem mehettek be. Keszler Gábor, a Chabad-EMIH által elnöki pozícióba juttatott személy az átépítés miatti „balesetveszélyre” hivatkozva nem engedélyezte a nagyzsinagóga vallási célú használatát az alig több mint 10 imádkozó számára.

48 órával később, szombat este, egy 120 főből (60 házaspárból) álló, vallásos turistacsoport számára valahogyan mégiscsak megnyíltak a nagyzsinagóga kapui. A „balesetveszély” alighanem bámulatos sebességgel elmúlt volna? Sőt, mi több, gigantikus koncertet tartottak a csoport számára, melyről a – szintén Chabad-EMIH által kijelölt – Oirechman Sámuel főtitkár a Facebookon büszke videókkal és fotókkal számolt be, „soha nem látott reneszánszot” emlegetve.

Emlékeztetőül: a nagyzsinagógában a magyarországi orthodox közösség már több mint másfél éve nem imádkozhat ilyen vagy olyan kifogásokra hivatkozva.

A vallási eseménynek csak tágabb értelemben tekinthető koncert előtt alig néhány perccel azonban a Sasz Chevra zsinagógában vártuk a minjent (az imádkozáshoz szükséges 10 főt), de mindhiába – a 60, szigorúan vallásos férfi turista közül pusztán 2-3 fő is elég lett volna. A jelenlegi vezetés hozzáállása mellett azonban az ilyesmi el sem képzelhető.

Szégyenletes, hogy egyáltalán mondani kell: a zsinagóga elsődleges célja az imádkozás!

Az a vezetés, amely a zsinagógából kitiltja az imádkozást, és helyette a turizmust és a kultúrát engedi be, az nemcsak az orthodox zsidó hitelvekkel, hanem a legalapvetőbb civilizációs normákkal találja szemben magát.

Zsinagógai szokások – 5785 kiszlév

מנהגי בית הכנסת כמנהג ארץ הגר לחודש כסלו תשפ״ה

December 1-jén és 2-án, vasárnap és hétfőn újhold az előző hónap alkalmával leírt módon. December 4-én, szerda estétől kezdjük mondani a bőséges évet kérő áldásban a וְתֵן טַל וּמָטָר לִבְרָכָה betoldást. December 7-én וַיֵּצֵא szombatja, הַפְטָרָה-nak וַיִּבְרַח יַעֲקֹב-tól a könyv végéig, יִכָּשְׁלוּ בָם-ig olvassuk (Hoséá 12:13-14:10). December 14-én וַיִּשְׁלַח szombatja, Ovádjá könyvét olvassuk הַפְטָרָה gyanánt, december 21-én וַיֵּשֶׁב szombatja.

December 25-én, szerda délután már nem mondunk תַּחֲנוּן-t, este beköszönt חֲנֻכָּה nyolc napja. A zsinagógában a délutáni és az esti ima között gyújtjuk meg az első חֲנֻכָּה-lángot שֶׁהֶחֱיָנוּ áldással kísérve úgy, hogy az esti ima végéig égve maradjon. A gyertyatartót a zsinagógában a déli oldalra, a Tóra-szekrénnyel szemben állva jobbra helyezzük el. Az első gyertyát a חֲנֻכִּיָּה jobb oldalára helyezzük, és minden nap az új gyertyát gyújtjuk meg először. Az áldás szövegét illetően mindenki a helyi szokást követi, a מָעוֹז צוּר utolsó, חֲשׂוֹף זְרוֹעַ קָדְשֶׁךָ kezdetű versszakát szintén helyi szokástól függően hagyjuk ki vagy énekeljük. Az esti imától kezdve חֲנֻכָּה minden egyes napján a csendes imába és az étkezési utáni áldásba beiktatjuk az עַל הַנִּסִּים kezdetű szakaszt.

Rabinowitz főrabbi marad

Rav Aryeh Mordechy Rabinowitz, Magyarország ortodox főrabbija, 2023. júliusában érkezett Magyarországra azért, hogy közösségünket (a MAOIH legitim tagságát és szimpatizánsait) vezesse, és vallási segítséget nyújtson a Chabad-EMIH által megszállt hitközségünknek.

Keszler Gábor és Oirechman Sámuel, a Chabad-EMIH által pozícióba juttatott MAOIH-elnök és főtitkár nov. 1-i felmondólevelükben megpróbálják eltávolítani a saját maguk által is kinevezett főrabbit. Hogy szálka a szemükben, és hogy csak egy mondvacsinált ürüggyel próbálnak megszabadulni tőle – számunkra mindez annak a jele, hogy a főrabbi jól látja el a feladatát. Az őt leszerződtető Keszler viszont valóban nem tett eleget a szerződésben foglalt kötelezettségének – ennek fényében a felmondólevél egy különösen ékes újabb dokumentuma a Chabad-EMIH-féle gátlástalanságnak.

Egy kis kronológia:

  1. 2023. július 20. Rabinowitz főrabbi érkezése a Kazinczy utcai komplexum precedens nélküli, teljes bezárása
  2. Rabinowitz rabbit a MAOIH legitim tagsága 2023. augusztus 17-i közgyűlésén a MAOIH főrabbijává választja
  3. 2023. augusztus 22-én a MAOIH legitim tagsága és szimpatizánsai tüntetést tartanak a Kazinczy utcai zsinagóga előttRabinowitz főrabbi beszédet mond
  4. 2023. augusztus 31. „Fontos lépés a béke felé”Keszler Gábor szerződésben ismeri el és alkalmazza Rabinowitz főrabbit a MAOIH egyelőre hatalmon lévő vezetése részéről is

Zsinagógai szokások – 5785 márchesván

מנהגי בית הכנסת כמנהג ארץ הגר לחודש מרחשון תשפ״ה

November 1-jén, pénteken רֹאשׁ חֹדֶשׁ, már csütörtök délután sem mondunk תַּחֲנוּן-t, estétől a csendes imába és az étkezési utáni áldásba az újholdi יַעֲלֶה וְיָבֹא-t iktatjuk. A reggeli imában az אֵיזֶהוּ מְקוֹמָן előtt az újholdi áldozatról szóló részt olvassuk. A reggeli ima után fél הַלֵּל, utána egész קַדִּישׁ. Négy férfinek olvasunk fel a פִּינְחָס hetiszakaszból (Mózes IV. 28:1–15), az elsőnek az első három mondat, a másodiknak visszalépünk egy mondatot a וְאָמַרְתָּ kezdetű versre, harmadik עֹלַת תָּמִיד-tól a szombati rész végéig, negyediknek az újholdi bekezdés. Fél קַדִּישׁ után visszahelyezzük a Tórát, לַמְנַצֵּחַ kimarad, helyi szokástól függően az וּבָא לְצִיּוֹן-t követő fél קַדִּישׁ előtt vagy után rakjuk le a תְּפִלִּין-t. Újholdi מוּסָף imádság után עָלֵינוּ, napi zsoltár, שִׁיר מִזְמוֹר לְאָסָף helyett (Zsoltárok 83) בָּרְכִי נַפְשִׁי (Zsoltárok 104).

Halacha és hetiszakasz – Rabinowitz főrabbi siurja

Nagy örömünkre szolgál, hogy az új évben rendszeresen nyílik alkalmunk arra, hogy közösségünkben Tórát tanulhassunk Rabinowitz főrabbitól. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Lopott kápore

ורבים בדור הזה, שמקבצין עושר שלהם שלא באמונה ובחילול השם, כגזלת עובד כוכבים ואח”כ מתנדבים מאותו ממון להיות להם כבוד בכל שנה, ולתת להם ברכת מי שבירך להיות להם שם ותפארת. ואין זה אלא מצוה הבאה בעבירה, ואין לעושר הזה מלח וקיום כדאמר הכא
Nemzedékünkben sokan zavarosban halászva és szentségtörően halmoznak vagyonokat, például nemzsidókat lopnak meg, és utána nagylelkű felajánlásokat tesznek e vagyonból a tekintélyért, továbbá miseberákh áldásokat kapnak, ezzel nevet és dicsőséget szerezve. Ez a bűnös eredetű micvá prototípusa, az ilyen gazdagság nem maradandó, ahogy a talmudi példa is mutatja.

Máhársá magyarázata Ketuvot 67a-hoz

Némileg megmosolyogtató olvasni, hogy nemzedékünkben. Ugyan melyik nemzedékben nincs ilyen? A Bibliából is ismerjük ezt, csupán egy példát említve Saul azért nem pusztítja el az ámáléki marhákat, hogy ezekből mutathasson be áldozatot (Sámuel I. 15:15), de a Misna is emlegeti ezt többek között az épp ilyenkor gyakran tanult lopott luláv érvénytelenségéről szóló fejezetben (Misná Szukká 3:1). A micvák elemi vonzerejéről van szó: egyszerűen micvát csinálni jó. Ki ne szeretne magáról egy facebook posztot, ahogy épp micvát csinál? Ezért még lopni is érdemes, ahogy a gyerek is elcsen egy kis lekvárt, hogy az ujjairól lenyalja. Édes.

Zsinagógai szokások – 5785 tisri

מנהגי בית הכנסת כמנהג ארץ הגר לחודש תשרי תשפ״ה

Örök emlékül – לזכרון עולם
מוה”ר יוסף בן הר”ר אריה גראסבערג זצ”ל
Groszberg Jenő rabbinak és
הרב משה אלכסנדר זושא קינסטליכער זצ”ל
Künsztlicher Zuse rabbinak,
akik a magyar hitközségek szokásait tartalmazó naptárakat
hosszú éveken át fáradhatatlan szorgalommal készítették.

יוֹם כִּפּוּר

Október 11-én, pénteken עֶרֶב יוֹם כִּפּוּר. Hajnalban a szokásosnál rövidebb סְלִיחוֹת-ot mondunk a magyar könyvek szerint, a תַּחֲנוּן-t itt is és a reggeli imában is kihagyjuk. A reggeli imában elmaradnak a מִזְמוֹר לְתוֹדָה, a לַמְנַצֵּחַ és a שִׁיר מִזְמוֹר לְאָסָף kezdetű zsoltárok, viszont a szombat miatt mondunk אָבִינוּ מַלְכֵּנוּ-t. Korán imádkozunk délutáni imát, hogy a böjt előtti vacsorát időben be tudjuk fejezni. A csendes עֲמִידָה után halkan וִדּוּי-t, bűnvallomást mondunk az ünnepi imakönyvben található módon, azonban az előimádkozó ezt nem ismétli meg hangosan, kihagyjuk a תַּחֲנוּן-t és az אָבִינוּ מַלְכֵּנוּ-t. Fehérbe öltöztetjük a Tórákat, fehér függönyt helyezünk a Tóra-szekrényre, fehérrel terítjük le az olvasóemelvényeket. Otthon egy mécsest, נֵר הַחַיִּים-ot, illetve az árvák még egy נֵר נְשָׁמָה-t gyújtanak, emellett az ünnepi gyertyagyújtás után לְהַדְלִיק נֵר שֶׁל שַׁבָּת וְשֶׁל יוֹם הַכִּפּוּרִים végű áldást, az ünnep tiszteletére שֶׁהֶחֱיָנוּ-t mondunk.

Hogyan tudjuk megtartani az egész Tórát?

A Behár (בְּהַר) hetiszakaszhoz fűzött magyarázatában Rási a következő kérdést teszi fel: Miért lényeges megemlíteni, hogy a semitá (שְׁמִטָּה), azaz a szombatév parancsolata a Szináj hegyen adatott? Hát nem minden parancsolatot onnan kaptunk (Szifrá Behár 1:1)? Rási azt válaszolja, hogy a hely kimondott megjelölése alapján következtethetünk arra, hogy a semitá szabályainak minden részlete a Szinájról származik, annak ellenére, hogy Mózes V. könyvében nem ismétli meg a Tóra ezt a parancsolatot. A Ketáv Szofér édesapját idézve az tanítja, hogy éppen a semitá igazolja a Tóra isteni eredetét, hiszen Mózes a természet törvényeit meghazudtolva nyilván nem tudta volna saját maga megígérni, hogy a hatodik év háromszoros termése biztosítani fogja a megélhetést a hetedikben (Mózes III. 25:21).

2 / 6 oldal

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén