Somré Hádász Egyesület

התאחדות שומרי הדת

Hónap: 2023 szeptember

Érdemes-e „dacból” zsinagógában imádkozni?

Szerző:

Dátum: 2023. szeptember. 15.

Kategória: tanítás

A nagyünnepi időszakban hagyományosan több hittestvérünk szokta meglátogatni a zsinagógákat, mint egész évben.

A legutóbbi év során – ugyan sajnálatos okokból kifolyólag – végülis mégiscsak megtapasztalhattunk egyfajta összefogást, és a mindezidáig zártságáról és elszigeteltségéről ismert orthodoxia olyan támogatókra lelt, akiknek nem a zsinagóga az elsődleges élettere.

Vajon van-e annak értelme, ha egy ilyen ember úgy dönt, hogy – noha ő egyáltalán nem szokott zsinagógába járni – most „csakazértis” elmegy, nagyünnepekkor egy közösségbe?

És ha igen, akkor van-e értéke, ha kimondottan azzal a céllal megy, hogy ezzel is az éppen aktuális konfliktusban való részvételét és szimpátiáját kimutassa, miközben talán az ima vagy a hit ereje egyáltalán nem mozgatja meg.

Megnézem >

Mit érdemes tudnom az orthodox–Chábád viszályról?

Szerző:

Dátum: 2023. szeptember. 14.

Kategória: hitközség

Sokan hallottak az orthodox–Chábád viszályról a közösségi oldalak révén, számos magyar újság beszámolt róla, sőt a nemzetközi sajtó átvette a Jewish Telegraphic Agency cikkét is. Mégis a sok írás között elveszve érezheti magát az egyszerű ember, aki nem ismeri az ügy minden egyes apró részletét. Hogy segítsünk, igyekeztünk röviden összefoglalni a történteket és azok hátterét.

Tartalom

Mit érdemes tudnom a magyar zsidókról?

A török hódoltság idejéig gyakran változott a zsidó népesség összetétele a történelmi viszontagságok miatt. Azonban a XVIII. század elejétől jelentős zsidó bevándorlás indult meg Morvaországból, akiktől a mai magyar zsidóság többségé származik. Néhány évtizeddel később keleti irányból, Galícia felől is elkezdtek érkezni chászid zsidók, akik a másik jelentős csoportot adják a hazai zsidóság felmenői között. 1806-ban nagy tanítónkat, a Chátám Szofért זצ”ל Pozsonyban választották meg főrabbinak, akinek a jesivájában tanultak Magyarország legjelesebb rabbijai ebben az időszakban. A XIX. század közepére azonban fokozódott a feszültség a hagyományhű és az újítani kívánó neológ mozgalom között, amely végül szakadáshoz vezetett. 1868-ban a neológ közösség megalapította a saját hitközségét, amely a mai Mazsihisz jogelődje, míg 1871-ben a vallásosabb zsidók létrehozták az orthodox hitközséget, amely a MAOIH jogelődje. Azokat a zsidókat, akik nem kívántak egyik félhez sem csatlakozni, status quo néven ismerték.

A vészkorszak eltérően sújtotta ezt a három irányzatot. A kisebb városokban és falvakban, amelyet főleg vallásosabbak laktak, a halálozási arány 80% körüli volt, míg a világiasabb Budapesten jóval alacsonyabb, körülbelül 50%. A status quo irányzat megsemmisült, és 1950-ben a kommunista kormányzat arra kényszerítette az orthodox és a neológ hitközséget, hogy egy egységes, MIOK néven ismert szervezetbe tömörüljenek, amely 1990-ig marad fenn. Számos túlélő elhagyta az országot a II. világháború és az 1956-os forradalom után. Ennek következtében, annak ellenére, hogy vallásjogilag körülbelül 50–100 ezer zsidó lehet ma Magyarországon, túlnyomó többségük teljesen elvilágiasodott, adott esetben nem is tudja magáról, hogy zsidó, és csak töredékük él vallásos zsidó életet.

Megnézem >

Times of shredding

Szerző:

Dátum: 2023. szeptember. 11.

Kategória: english, hitközség

On Aug 21, 2023 the respectable news site Times of Israel published an article on the conflict in Hungary between the small, local Orthodox community and EMIH, the local branch of Chabad (https://www.timesofisrael.com/in-hungary-orthodox-jews-fight-over-chabad-bailout-some-see-as-a-trojan-horse/). The article is a serious piece of journalism: a balanced and well-informed overview based on serious research, offering a rich selection of information, a variety of voices, and a balanced distribution of opposing views.

Somewhat unexpectedly, a Hungarian news outlet called neokohn.hu, a mouthpiece of Chabad/EMIH, published this article in Hungarian translation three days later. From the perspective of Chabad-propaganda, it was a wise decision. Why? Because a quality international Jewish media outlet presented the story to the international audience in a Chabad-friendly way with a sophistication that the local Chabad/EMIH propaganda-arm would never be able, nor willing, to apply. The main line of the article is that there is a local infighting in Budapest where some die-hard local fanatics (the “legitimate” members of the Orthodox community) are trying to obstruct dynamic and open-minded Chabad’s efforts to rebuild and reinvigorate the small Orthodox community.

Megnézem >

Megemlékezés és emlékeztetés a Csörsz utcából

Szerző:

Dátum: 2023. szeptember. 06.

Kategória: elődeink

יַעֲקֹב אָבִינוּ לֹא מֵת – A Talmudban (Táánit 5b) áll, hogy Ráv Náchmán és Rabbi Jicḥák együtt ettek, s a lakoma végén utóbbi így szólt társához: Rabbi Jochánán tanítása szerint Jáákov ősatyánk nem hunyt el. Erre Ráv Náchmán azt kérdezte, hogy „hiába gyászolták és temették?”, mire Rabbi Jicḥák egy prófétai mondatot idézett: „Ne félj szolgám Jáákov… mert visszahozom ivadékaidat fogságunk országából.” (Jirmijáhu 30:10) – ami pedig azt tanítja, hogy amíg az ősapa ivadéka él, addig ő maga is él.

E talmudi tanítás kristálytiszta jelentésében merülhettek el azok, akik jud-zájin elulkor, vasárnap délelőtt a Csörsz utcai régi orthodox temetőben gyűltek össze. 

Ráv Reich Jáákov Koppel rabbinak זצ”ל, a Kazinczy utcai nagy zsinagóga és a hazai orthodoxia emblematikus főrabbijának volt a 94. jorcájtja. A megemlékezést a Kazinczy utcai zsinagóga gabbéja, R. Paskesz Zeév vezette, s azon részt vett a Hitközség rabbija, Ráv Rabinowitz, illetve Jerusálmi Mikhá rabbi is, aki reggel az Alma utcai zsinagógában tartott szijjum ünnepséget a Gittin traktátus áttanulmányozása alkalmából.

Megnézem >

What should I know about the Orthodox–Chabad conflict?

Szerző:

Dátum: 2023. szeptember. 05.

Kategória: english, hitközség

Despite the vast influence of Chabad in media, recently there has been some press coverage about the conflict between the Orthodox and the Chabad communities in Hungary, the most important one being the article of the Jewish Telegraphic Agency. But there are still many confusing elements in the story, and we are here to help.

Contents

What should I know about Hungarian Jews?

Most Hungarian Jews are either the descendants of Moravian Jews arriving in the 18th century from the west, or related to Chassidic Jews arriving from Galicia from the east. The most prominent rabbis were the disciples of the late Chatam Sofer זצ”ל or his descendants and studied in his yeshivah in Pressburg. By the second half of the 19th century, the growing tension between different fractions of the Jews led to a schism, and in 1868 the more assimilated Neolog Jews founded their organisation, the predecessor of current Mazsihisz, while in 1871 the more traditional Jews founded the Orthodox community, the predecessor of MAOIH. Jews not willing to join either side were known as the Status Quo community.

The Holocaust did not affect the same way the three main branches. In smaller cities and villages, mainly populated by the more religious, the death rate was around 80%, while in the more secular Budapest this figure was far lower, around 50%. The Status Quo branch was destroyed, while in 1950 the communist government forced the Orthodox and Neolog to form a single organisation, called MIOK, which lasted until 1990. Many survivors left the country after World War II and after the revolution of 1956. As a consequence, although there can be 50–100,000 halakhically Jewish persons in Hungary, the overwhelming majority of them are secular, and only a fraction leads a religious lifestyle.

Megnézem >

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén