התאחדות שומרי הדת

Szerző: Villányi Benjámin 1 / 3 oldal

Zsinagógai szokások – 5786 kiszlév

מנהגי בית הכנסת כמנהג ארץ הגר לחודש כסלו תשפ״ו

Köszönet

A Hitőr Alapítvány nevében szeretnénk köszönetet mondani azoknak, akik önkéntes munkájukkal és adományukkal támogatták, hogy 5 év után újra készüljön a magyarországi orthodox zsidó szokásokat tartalmazó naptár. A Mindenható segítségével jövőre folytatjuk! Addig is חֲנֻכָּה alkalmából alább közöljük az ünnep zsinagógai szokásait tartalmazó részt.

וְכָל מִי שֶׁעוֹסְקִים בְּצָרְכֵי צִבּוּר בֶּאֱמוּנָה, הַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא יְשַׁלֵּם שְׂכָרָם!

חֲנֻכָּה

December 14-én, vasárnap délután már nem mondunk תַּחֲנוּן-t, este beköszönt חֲנֻכָּה nyolc napja. A zsinagógában a délutáni és az esti ima között úgy gyújtjuk meg az első חֲנֻכָּה-lángot שֶׁהֶחֱיָנוּ-áldással kísérve, hogy az esti ima végéig égve maradjon. A gyertyatartót a zsinagógában a déli oldalra, a Tóra-szekrénnyel szemben állva annak jobb oldalára helyezzük el. Az első gyertyát a חֲנֻכִּיָּה jobb oldalára helyezzük, és minden nap az új gyertyát gyújtjuk meg először. Az áldás szövegét illetően mindenki a helyi szokást követi, a מָעוֹז צוּר utolsó, חֲשׂוֹף זְרוֹעַ קָדְשֶׁךָ kezdetű versszakát szintén helyi szokástól függően hagyjuk el vagy énekeljük. Az esti imától kezdve חֲנֻכָּה minden egyes napján a csendes imába és az étkezési utáni áldásba az עַל הַנִּסִּים kezdetű szakaszt iktatjuk.

A חֲנֻכָּה-lángokat a zsinagógában áldás nélkül a reggeli ima idejére is szokás meggyújtani. חֲנֻכָּה összes napján egész הַלֵּל-t mondunk, amelyet szombat és újhold kivételével mindig fél קַדִּישׁ követ מוּסָף imádság híján. Mindegyik nap elmarad a תַּחֲנוּן, a קֵל אֶרֶךְ אַפַּיִם, a Tóra-olvasás utáni יְהִי רָצוֹן és a לַמְנַצֵּחַ יַעַנְךָ (Zs. 20), viszont שִׁיר מִזְמוֹר לְאָסָף-ot (Zs. 83) az újholdat leszámítva mondunk.

Zsinagógai szokások – 5786 tisri

מנהגי בית הכנסת כמנהג ארץ הגר לחודש תשרי תשפ״ו

Elkészült a Hitőr Egylet 5786-os naptárának kézirata, amely rabbijaink jóváhagyása után napokon belül nyomdába kerül. Addig is türelmüket kérve alább olvashatóak az engesztelőnapi szokások. A naptárból a hirdetésben látható módon még korlátozott számban lehet igényelni.

Hitőr Alapítvány
HU95 1160 0006 0000 0002 0032 5820
shomreihadas.hungary@gmail.com

Zsinagógai szokások – 5785 elul

מנהגי בית הכנסת כמנהג ארץ הגר לחודש אלול תשפ״ה

Augusztus 24-én és 25-én, vasárnap és hétfőn újhold a szokásos módon. Vasárnap estétől, azaz elul hónap 1-jétől kezdjük el mondani a לְדָוִד ה’ אוֹרִי kezdetű zsoltárt (Zsoltárok 27) az ima után este és reggel, amelyet egészen הוֹשַׁעְנָא רַבָּה-ig folytatunk. A reggeli imában e zsoltár előtt שׁוֹפָר-fújás תשר”ת-val egészen elul 28-ig, két nappal újév előttig.

Augusztus 30-án שֹׁפְטִים szombatja, a délutáni imában az Atyák tanításainak 6. fejezetét olvassuk. Szeptember 6-án כִּי תֵצֵא szombatja, délután az Atyák tanításainak első két fejezetét tanuljuk.

Van ideje a nevetésnek

Sokaknak meglepő lehet, hogy áv hónap 9-e, a jeruzsálemi Szentély pusztulásának gyásznapja után következik áv hónap 15-e, tu beáv, amely a Misná tanítása szerint az engesztelőnap mellett az év legboldogabb napja volt (Táánit 4:8). A három gyászhetet a vigasztalás hét hete követi, amelyeken Jesájá próféta könyveiből olvasunk fel háftárá gyanánt válogatott szakaszokat. A tisá beáv utáni szombaton a sort a Náchámu, náchámu (נַחֲמוּ נַחֲמוּ) kezdetű fejezet nyitja, amely kétszeresen szólít fel arra, hogy vigasztaljátok a népem. Amint a Kohelet szavaiból is láthatjuk, van ideje a sírásnak, ám van ideje a nevetésnek is, ahogy a gyászbeszédeket is a tánc váltja fel idővel (Kohelet 3:4), Jeruzsálem hajadonainak örömteli tánca a várost övező szőlőkben áv hónap 15-én.

A Talmud egy meghökkentő esetet beszél el: A bölcsek a Szentély lerombolása után felmentek Jeruzsálembe. Amikor meglátták a szörnyűséges pusztítást a Scopus-hegyről, megszaggatták a ruháikat gyászukban. Ahogy haladtak tovább a Templom-hegy felé, hirtelen egy rókát láttak kijönni a Szentek Szentjéből. Ettől a bölcsekből előtört a sírás, ám elsőre felfoghatatlan módon Rabbi Ákivá nevetni kezdett. Értetlenkedve kérdezték a bölcsek tőle: Hát nem ez-e a hely, amelyről szerepel a Tórában, hogy minden hozzá közeledő idegennek meg kell halnia, most pedig rókák járkálnak ott (Mózes IV. 1:51)?

Zsinagógai szokások – 5785 áv

מנהגי בית הכנסת כמנהג ארץ הגר לחודש אב תשפ״ה

Július 26-án מַטּוֹת–מַסְעֵי szombatja és újhold. A szentélybeli áldozatoknál az újholdra vonatkozó részt iktatjuk közbe (Mózes IV. 28:11–15), az újholdra vonatkozó יוֹצֵר-eket mondjuk, a reggeli ima ismétlése után fél הַלֵּל következik, utána egész קַדִּישׁ. Két Tóra-tekercset veszünk elő, az elsőből a hetiszakaszt olvassuk, a pusztabeli vándorlás állomásait az ennek megfelelő dallamon. A hetiszakasz befejezése után a másik tekercset az első mellé helyezzük, és a Tóra-olvasó fél קַדִּישׁ-t mond. A második tekercsből a szombati és az újholdi részt olvassuk (Mózes IV. 28:9–15), a הַפְטָרָה a hetiszakasznak megfelelő, שִׁמְעוּ דְבַר ה׳ kezdetű rész (Jirmijá 2:4–28, 3:4), de vannak olyanok, akik az újhold szombatja szerinti, הַשָּׁמַיִם כִּסְאִי kezdetű szakaszt olvassák (Jesájá 66:1–24, 6:23). A Tóra-olvasás után a három hétnek megfelelően אַב הָרַחֲמִים, ám egyesek ezt az újhold miatt elhagyják. A Tóra visszahelyezése utáni az újhold szombatjának megfelelő, אַתָּה יָצַרְתָּ kezdetű מוּסָף, a napi zsoltár után בָּרְכִי נַפְשִׁי-t mondunk (Zsoltárok 104). A délutáni imában újhold lévén kimarad a צִדְקָתְךָ צֶדֶק, utána az Atyák tanításainak 2. fejezetét tanuljuk.

Zsinagógai szokások – 5785 támmuz

מנהגי בית הכנסת כמנהג ארץ הגר לחודש תמוז תשפ״ה

Június 26-án és 27-én, csütörtökön és pénteken újhold a korábban leírt módon, már szerda délután sem mondunk תַּחֲנוּן-t.

Június 28-án קֹרַח szombatja, délután az Atyák tanításainak 4. fejezetét olvassuk.

Július 5-én חֻקַּת szombatja, a reggeli imában a hetiszakaszhoz tartozó אַהֲבָה-t mondjuk a יוֹצֵר-es könyvből a שְׁמַע előtt. A pusztai vándorlás állomásait a hetiszakaszban az ennek megfelelő egyedi dallamon olvassuk, délután az Atyák tanításainak 5. fejezete következik. Július 12-én בָּלָק szombatja, délután az Atyák tanításainak 6. fejezetét tanuljuk.

Zsinagógai szokások – 5785 sziván

מנהגי בית הכנסת כמנהג ארץ הגר לחודש סיון תשפ״ה

Május 28-án, szerdán újhold a korábban leírt módon, már a megelőző délután sem mondunk תַּחֲנוּן-t, amelyet egészen a שָׁבוּעוֹת utáni napig elhagyunk a Tóra-olvasás utáni יְהִי רָצוֹן-nal és שִׁיר מִזְמוֹר לְאָסָף-fal (Zsoltárok 83) egyetemben, azonban לַמְנַצֵּחַ (Zsoltárok 20), illetve hétfőn és csütörtökön קֵל אֶרֶךְ אַפַּיִם továbbra is elhangzik hétköznapokon.

Május 31-én בְּמִדְבַּר szombatja, a שָׁבוּעוֹת előtti hét יוֹצֵר-ét mondjuk, a Tóra visszahelyezése előtt אַב הָרַחֲמִים. Délután צִדְקָתְךָ צֶדֶק elmarad, az Atyák tanításaiból a 6. fejezetet olvassuk. A szombat kimenetelénél kihagyjuk a וִיהִי נֹעַם és וְאַתָּה קָדוֹשׁ kezdetű szakaszokat a közelgő ünnep miatt.

Június 1-jén, vasárnap délelőtt virágokkal és lombokkal díszítjük fel a zsinagógát, fehér פָּרֹכֶת-t helyezünk a Tóra-szekrényre. Mindkét este ünnepi ima מַעֲרָבִית-szal, קִדּוּשׁ után שֶׁהֶחֱיָנוּ-áldás. Az első este az ünnepi lakoma után Tóra-tanulással virrasztunk, helyi szokástól függően תִּקּוּן לֵיל שָׁבוּעוֹת-t olvasunk vagy שִׁעוּר-okat szervezünk, a reggeli imát hajnalra időzítjük.

שלא אהיה היהודי ההונגרי האחרון

זעקת כאב נוקבת

פורים באווירת תשעה באב בבית הכנסת ברחוב עלמא

השורשים שלי

אני יהודי פשוט מהונגריה. אני מעריך שמעולם לא שמעתם את השם שלי. באמת, אין בספר היוחסין שלי שמות של רבנים חשובים, דיינים או פרנסים. אבות אבותיי כולם התגוררו בעיירות ובכפרים קטנים באוברלנד ועבדו את ה’ בתמימות. למעשה, כל הסבים שלי הם ניצולי שואה. ארבעה רב-סבים שלי הי”ד נספו בהשמדה בשנת תש”ד.‏

אמנם לא זכיתי ללמוד בישיבות חשובות, אך כיום יש לי שתי חברותות. אני גם פעיל בקהילה שלנו בבודפשט, למדתי חזנות ואני משתדל להתפלל לפני העמוד בזמנים הנדרשים. זה עתה השקנו תלמוד תורה לילדים, אני גם עורך את הלוח שלנו עם מנהגי בית הכנסת של יהודי הונגריה. חברי הקהילה שלנו עושים כמיטב יכולתם לשמור על הכשרות, הגם שכדי להשיג בשר כשר עליהם לנסוע לווינה, הנמצאת במרחק כמאתיים וחמישים קילומטרים מבודפשט.‏‏

למה אני נשאר בהונגריה? ראשית, כי אני צריך לעזור להוריי הזקנים. ושנית, כי זה הבית שלי. כל השורשים שלי הם כאן, בארץ הגר. יש לי מסמכים המתעדים את ענפי משפחתנו עד למאתיים שנה אחורה. לשון הקודש אני מדבר במבטא מקומי, ובמקום יידיש אני מדבר קצת גרמנית. בשבילי ‘סול א קאקאש מאר’ איננו סתם שיר חסידי, הוא ניגון עם סיפור שגדלתי עליו מינקותי.‏

כשביקרתי בארץ הקודש וגם במדינות נוספות בהן יש ריכוזים של יהודים שומרי תורה ומצוות, לא הצלחתי למצוא יהודים ממוצא הונגרי שדבקים במנהגי אבותיהם. היו לי גם ביקורים ממושכים בהם שהיתי במשך כמה שנים חייתי במקומות שונים, אך לכל בית כנסת אליו הגעתי טרחתי להביא איתי סידור רדלהיים. אני פשוט לא רוצה להרגיש זר ונוכרי. רק בבודפשט הרגשתי תמיד בבית. שם באמת נמצא הבית שלי.‏

Zsinagógai szokások – 5785 ádár

מנהגי בית הכנסת כמנהג ארץ הגר לחודש אדר תשפ״ה

Február 28-án, pénteken újhold az előző hónapoknál leírt módon, már a megelőző délután sem mondunk תַּחֲנוּן-t. Március 1-jén תְּרוּמָה és שְׁקָלִים szombatja az újhold mellett. Reggel az áldozatoknál a szombati és az újholdi részt iktatjuk közbe, a שַׁבַּת שְׁקָלִים-i יוֹצֵר-t mondjuk, viszont az אוֹפַן az újholdi, rövidebb עַל הָרִאשׁוֹנִים után זָלוּת. A csendes imában יַעֲלֶה וְיָבֹא, az ismétlés után fél הַלֵּל, majd egész קַדִּישׁ. Három Tóra-tekercset veszünk elő, az elsőből hat férfinek a hetiszakaszt olvassuk fel, a hetediknek a szombati és újholdi szakaszt (Mózes IV. 28:9–15), a fél קַדִּישׁ-t követően a מַפְטִיר-nak a fél sékelekről szóló részt (Mózes II. 30:11–16). A soron következő Tóra-tekercset mindig a Tóra-olvasó asztalra helyezzük az előző felmutatása előtt. A sékelek szombatjának megfelelő הַפְטָרָה-t olvassuk בֶּן שֶׁבַע שָׁנִים kezdettel (Királyok II. 12:1–17). A szombati újhold szerint a מוּסָף imádságban az אַתָּה יָצַרְתָּ és a שַׁבַּת שְׁקָלִים-i betoldások hangzanak el. A napi zsoltárt követően בָּרְכִי נַפְשִׁי-t mondunk (Zsoltárok 104), a délutáni imában יַעֲלֶה וְיָבֹא, a צִדְקָתְךָ צֶדֶק elmarad az újhold miatt.

Március 6-án, csütörtökön a חֶבְרָא קַדִּישָׁא tagjai előrehozott böjtöt tartanak, sok helyen סְלִיחוֹת-t mondanak. Szintén korábban, csütörtök este rendezik a szokásos megemlékezést és a ז’ אֲדָר-i adománygyűjtő halvacsorát a חֶבְרָא קַדִּישָׁא javára.

Március 8-án תְּצַוֶּה és זָכוֹר szombatja, ilyenkor a hölgyeknek is kötelező zsinagógába menni. A reggeli imában שַׁבַּת זָכוֹר-i יוֹצֵר-t mondjuk, a Tóra-olvasáshoz két Tóra-tekercset veszünk elő, a מַפְטִיר-nak az עֲמָלֵק elpusztítására vonatkozó részt olvassuk fel (Mózes V. 25:17–19). Csendben és nagy figyelemmel hallgatjuk a Tóra-olvasót, aki az utolsó versben szereplő זֵכֶר szót צֵירֵי-vel, é-vel olvassa, nem máshogy. A הַפְטָרָה szintén עֲמָלֵק-ra emlékezik (Sámuel I. 15:2–34).

Március 13-án, csütörtökön előrehozott Eszter-böjt, a סְלִיחוֹת-t a csendes imában a סְלַח לָנוּ áldásba iktatjuk, az előimádkozó עֲנֵנוּ-t mond, most sincs אָבִינוּ מַלְכֵּנוּ, Tóra-olvasás a korábbi hónapokban leírtak szerint. Délutáni ima Tóra-olvasással, הַפְטָרָה-val, עֲנֵנוּ-val és שִׂים שָׁלוֹם-mal szintén a már ismertetett módon, a תַּחֲנוּן elmarad. Ilyenkor szoktunk három fél sékelnek megfelelő adományt adni.

© Villányi Benjámin

Jelen lap saját személyes felhasználásra szabadon kinyomtatható.

Találkozás a Mindenhatóval

A hetiszakaszban szerepel egy könnyen félreérthető vers, amelyet az egyik magyar kiadás a következőképpen fordít: Ez a hónap legyen számotokra a hónapok kezdete, első legyen nektek az év hónapjai között (Mózes II. 12:2). R’ Hirsch mutat rá, hogy az ehhez hasonló fordítás önismétlés, hiszen a mondat két fele pontosan ugyanazt jelentené, jelesül hogy a tavaszi niszán (נִיסָן) hónap legyen a hónapok sorában az első. Ezzel szemben a vers kettő, az előbb említetten felül a holdszentelés (קִדּוּשׁ הַחֹדֶשׁ) parancsolatát is tartalmazza.

R’ Hirsch inkább a következő fordítást javasolja: Ez a holdújulás legyen nektek az újholdak kezdete, első legyen nektek az év hónapjai között.1 Ahogy a Talmudban is tanuljuk: Ha ilyet látsz, szenteld meg! – azaz a Hold fényének újbóli feltűnése annak a jele, hogy a holdszenteléssel ki kell hirdetni az új hónapot (Ros hásáná 20a). A Mekhiltában ugyanez az értelmezés szerepel, amely nem mond ellent a hónapok sorrendjéről szóló parancsolatnak, hiszen a története során a kivonulás alkalmával cselekedte ezt meg Izrael először. Sőt, a holdújulásról szóló parancsolat az első, amelyet Izrael népe egyáltalán megkapott. Szó szerinti értelemben is új időszámítás kezdődött az egyiptomi kivonulással, hiszen az egykori rabszolgák végre nem a gazdáik, hanem a Mindenható törvényei szerint oszthatták be az idejüket.

1 / 3 oldal

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén