Somré Hádász Egyesület

התאחדות שומרי הדת

Kazinczy utcai nagyzsinagóga: imádkozóknak tilos a bemenet!

2024. november 28-án, csütörtök délután egy szokatlan Jom Kipur Kátán ima volt a Kazinczy utcai Sasz Chevra zsinagógában.

Az elektromos rendszer meghibásodása miatt az imádkozó közösség (néhány környékbeli épülettel együtt) a sötétben volt kénytelen imádkozni pár telefon és egyéb kiegészítő világítás mellett.

Mindeközben a nagyzsinagógába, amelyet az elektromos kimaradás érintetlenül hagyott, az imádkozók nem mehettek be. Keszler Gábor, a Chabad-EMIH által elnöki pozícióba juttatott személy az átépítés miatti „balesetveszélyre” hivatkozva nem engedélyezte a nagyzsinagóga vallási célú használatát az alig több mint 10 imádkozó számára.

48 órával később, szombat este, egy 120 főből (60 házaspárból) álló, vallásos turistacsoport számára valahogyan mégiscsak megnyíltak a nagyzsinagóga kapui. A „balesetveszély” alighanem bámulatos sebességgel elmúlt volna? Sőt, mi több, gigantikus koncertet tartottak a csoport számára, melyről a – szintén Chabad-EMIH által kijelölt – Oirechman Sámuel főtitkár a Facebookon büszke videókkal és fotókkal számolt be, „soha nem látott reneszánszot” emlegetve.

Emlékeztetőül: a nagyzsinagógában a magyarországi orthodox közösség már több mint másfél éve nem imádkozhat ilyen vagy olyan kifogásokra hivatkozva.

A vallási eseménynek csak tágabb értelemben tekinthető koncert előtt alig néhány perccel azonban a Sasz Chevra zsinagógában vártuk a minjent (az imádkozáshoz szükséges 10 főt), de mindhiába – a 60, szigorúan vallásos férfi turista közül pusztán 2-3 fő is elég lett volna. A jelenlegi vezetés hozzáállása mellett azonban az ilyesmi el sem képzelhető.

Szégyenletes, hogy egyáltalán mondani kell: a zsinagóga elsődleges célja az imádkozás!

Az a vezetés, amely a zsinagógából kitiltja az imádkozást, és helyette a turizmust és a kultúrát engedi be, az nemcsak az orthodox zsidó hitelvekkel, hanem a legalapvetőbb civilizációs normákkal találja szemben magát.

Zsinagógai szokások – 5785 kiszlév

מנהגי בית הכנסת כמנהג ארץ הגר לחודש כסלו תשפ״ה

December 1-jén és 2-án, vasárnap és hétfőn újhold az előző hónap alkalmával leírt módon. December 4-én, szerda estétől kezdjük mondani a bőséges évet kérő áldásban a וְתֵן טַל וּמָטָר לִבְרָכָה betoldást. December 7-én וַיֵּצֵא szombatja, הַפְטָרָה-nak וַיִּבְרַח יַעֲקֹב-tól a könyv végéig, יִכָּשְׁלוּ בָם-ig olvassuk (Hoséá 12:13-14:10). December 14-én וַיִּשְׁלַח szombatja, Ovádjá könyvét olvassuk הַפְטָרָה gyanánt, december 21-én וַיֵּשֶׁב szombatja.

December 25-én, szerda délután már nem mondunk תַּחֲנוּן-t. A zsinagógában a délutáni és az esti ima között gyújtjuk meg az első חֲנֻכָּה-lángot שֶׁהֶחֱיָנוּ áldással kísérve úgy, hogy az esti ima végéig égve maradjon. A gyertyatartót a zsinagógában a déli oldalra, a Tóra-szekrénnyel szemben állva jobbra helyezzük el. Az első gyertyát a חֲנֻכִּיָּה jobb oldalára helyezzük, és minden nap az új gyertyát gyújtjuk meg először. Az áldás szövegét illetően mindenki a helyi szokást követi, a מָעוֹז צוּר utolsó, חֲשׂוֹף זְרוֹעַ קָדְשֶׁךָ kezdetű versszakát szintén helyi szokástól függően hagyjuk ki vagy mondjuk. Az esti imától kezdve minden csendes imába és az étkezési utáni áldásba beiktatjuk az עַל הַנִּסִּים kezdetű szakaszt.

Rabinowitz főrabbi marad

Rav Aryeh Mordechy Rabinowitz, Magyarország ortodox főrabbija, 2023. júliusában érkezett Magyarországra azért, hogy közösségünket (a MAOIH legitim tagságát és szimpatizánsait) vezesse, és vallási segítséget nyújtson a Chabad-EMIH által megszállt hitközségünknek.

Keszler Gábor és Oirechman Sámuel, a Chabad-EMIH által pozícióba juttatott MAOIH-elnök és főtitkár nov. 1-i felmondólevelükben megpróbálják eltávolítani a saját maguk által is kinevezett főrabbit. Hogy szálka a szemükben, és hogy csak egy mondvacsinált ürüggyel próbálnak megszabadulni tőle – számunkra mindez annak a jele, hogy a főrabbi jól látja el a feladatát. Az őt leszerződtető Keszler viszont valóban nem tett eleget a szerződésben foglalt kötelezettségének – ennek fényében a felmondólevél egy különösen ékes újabb dokumentuma a Chabad-EMIH-féle gátlástalanságnak.

Egy kis kronológia:

  1. 2023. július 20. Rabinowitz főrabbi érkezése a Kazinczy utcai komplexum precedens nélküli, teljes bezárása
  2. Rabinowitz rabbit a MAOIH legitim tagsága 2023. augusztus 17-i közgyűlésén a MAOIH főrabbijává választja
  3. 2023. augusztus 22-én a MAOIH legitim tagsága és szimpatizánsai tüntetést tartanak a Kazinczy utcai zsinagóga előttRabinowitz főrabbi beszédet mond
  4. 2023. augusztus 31. „Fontos lépés a béke felé”Keszler Gábor szerződésben ismeri el és alkalmazza Rabinowitz főrabbit a MAOIH egyelőre hatalmon lévő vezetése részéről is

Zsinagógai szokások – 5785 márchesván

מנהגי בית הכנסת כמנהג ארץ הגר לחודש מרחשון תשפ״ה

November 1-jén, pénteken רֹאשׁ חֹדֶשׁ, már csütörtök délután sem mondunk תַּחֲנוּן-t, estétől a csendes imába és az étkezési utáni áldásba az újholdi יַעֲלֶה וְיָבֹא-t iktatjuk. A reggeli imában az אֵיזֶהוּ מְקוֹמָן előtt az újholdi áldozatról szóló részt olvassuk. A reggeli ima után fél הַלֵּל, utána egész קַדִּישׁ. Négy férfinek olvasunk fel a פִּינְחָס hetiszakaszból (Mózes IV. 28:1–15), az elsőnek az első három mondat, a másodiknak visszalépünk egy mondatot a וְאָמַרְתָּ kezdetű versre, harmadik עֹלַת תָּמִיד-tól a szombati rész végéig, negyediknek az újholdi bekezdés. Fél קַדִּישׁ után visszahelyezzük a Tórát, לַמְנַצֵּחַ kimarad, helyi szokástól függően az וּבָא לְצִיּוֹן-t követő fél קַדִּישׁ előtt vagy után rakjuk le a תְּפִלִּין-t. Újholdi מוּסָף imádság után עָלֵינוּ, napi zsoltár, שִׁיר מִזְמוֹר לְאָסָף helyett (Zsoltárok 83) בָּרְכִי נַפְשִׁי (Zsoltárok 104).

Halacha és hetiszakasz – Rabinowitz főrabbi siurja

Nagy örömünkre szolgál, hogy az új évben rendszeresen nyílik alkalmunk arra, hogy közösségünkben Tórát tanulhassunk Rabinowitz főrabbitól. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Lopott kápore

ורבים בדור הזה, שמקבצין עושר שלהם שלא באמונה ובחילול השם, כגזלת עובד כוכבים ואח”כ מתנדבים מאותו ממון להיות להם כבוד בכל שנה, ולתת להם ברכת מי שבירך להיות להם שם ותפארת. ואין זה אלא מצוה הבאה בעבירה, ואין לעושר הזה מלח וקיום כדאמר הכא
Nemzedékünkben sokan zavarosban halászva és szentségtörően halmoznak vagyonokat, például nemzsidókat lopnak meg, és utána nagylelkű felajánlásokat tesznek e vagyonból a tekintélyért, továbbá miseberákh áldásokat kapnak, ezzel nevet és dicsőséget szerezve. Ez a bűnös eredetű micvá prototípusa, az ilyen gazdagság nem maradandó, ahogy a talmudi példa is mutatja.

Máhársá magyarázata Ketuvot 67a-hoz

Némileg megmosolyogtató olvasni, hogy nemzedékünkben. Ugyan melyik nemzedékben nincs ilyen? A Bibliából is ismerjük ezt, csupán egy példát említve Saul azért nem pusztítja el az ámáléki marhákat, hogy ezekből mutathasson be áldozatot (Sámuel I. 15:15), de a Misna is emlegeti ezt többek között az épp ilyenkor gyakran tanult lopott luláv érvénytelenségéről szóló fejezetben (Misná Szukká 3:1). A micvák elemi vonzerejéről van szó: egyszerűen micvát csinálni jó. Ki ne szeretne magáról egy facebook posztot, ahogy épp micvát csinál? Ezért még lopni is érdemes, ahogy a gyerek is elcsen egy kis lekvárt, hogy az ujjairól lenyalja. Édes.

Zsinagógai szokások – 5785 tisri

מנהגי בית הכנסת כמנהג ארץ הגר לחודש תשרי תשפ״ה

Örök emlékül – לזכרון עולם
מוה”ר יוסף בן הר”ר אריה גראסבערג זצ”ל
Groszberg Jenő rabbinak és
הרב משה אלכסנדר זושא קינסטליכער זצ”ל
Künsztlicher Mózes rabbinak,
akik a magyar hitközségek szokásait tartalmazó naptárakat
hosszú éveken át fáradhatatlan szorgalommal készítették.

יוֹם כִּפּוּר

Október 11-én, pénteken עֶרֶב יוֹם כִּפּוּר. Hajnalban a szokásosnál rövidebb סְלִיחוֹת-ot mondunk a magyar könyvek szerint, a תַּחֲנוּן-t itt is és a reggeli imában is kihagyjuk. A reggeli imában elmaradnak a מִזְמוֹר לְתוֹדָה, a לַמְנַצֵּחַ és a שִׁיר מִזְמוֹר לְאָסָף kezdetű zsoltárok, viszont a szombat miatt mondunk אָבִינוּ מַלְכֵּנוּ-t. Korán imádkozunk délutáni imát, hogy a böjt előtti vacsorát időben be tudjuk fejezni. A csendes עֲמִידָה után halkan וִדּוּי-t, bűnvallomást mondunk az ünnepi imakönyvben található módon, azonban az előimádkozó ezt nem ismétli meg hangosan, kihagyjuk a תַּחֲנוּן-t és az אָבִינוּ מַלְכֵּנוּ-t. Fehérbe öltöztetjük a Tórákat, fehér függönyt helyezünk a Tóra-szekrényre, fehérrel terítjük le az olvasóemelvényeket. Otthon két mécsest, נֵר הַחַיִּים-ot és נֵר נְשָׁמָה-t gyújtunk, emellett az ünnepi gyertyagyújtás után לְהַדְלִיק נֵר שֶׁל שַׁבָּת וְשֶׁל יוֹם הַכִּפּוּרִים végű áldást, az ünnep tiszteletére שֶׁהֶחֱיָנוּ-t mondunk.

Hogyan tudjuk megtartani az egész Tórát?

A Behár (בְּהַר) hetiszakaszhoz fűzött magyarázatában Rási a következő kérdést teszi fel: Miért lényeges megemlíteni, hogy a semitá (שְׁמִטָּה), azaz a szombatév parancsolata a Szináj hegyen adatott? Hát nem minden parancsolatot onnan kaptunk (Szifrá Behár 1:1)? Rási azt válaszolja, hogy a hely kimondott megjelölése alapján következtethetünk arra, hogy a semitá szabályainak minden részlete a Szinájról származik, annak ellenére, hogy Mózes V. könyvében nem ismétli meg a Tóra ezt a parancsolatot. A Ketáv Szofér édesapját idézve az tanítja, hogy éppen a semitá igazolja a Tóra isteni eredetét, hiszen Mózes a természet törvényeit meghazudtolva nyilván nem tudta volna saját maga megígérni, hogy a hatodik év háromszoros termése biztosítani fogja a megélhetést a hetedikben (Mózes III. 25:21).

Rabinowitz rabbi állásfoglalása a budapesti éruv ügyében

Ama közleménnyel kapcsolatban, miszerint – úgymond – éruv létesült volna városunkban, Pesten, ezúton jelentem ki a nyilvánosság előtt: mindaddig, amíg az éruvot nem hitelesíti az éruv vallási törvényei szakértőjeként elismert, megfelelően képesített rabbi,

törvénytartó zsidó hittestvéreinknek minden módon tartózkodniuk kell a Szombattal kapcsolatos súlyos tilalmak áthágásától [különféle tárgyaknak] a közterületre való kivitele, illetve onnan való behozatala révén.

Megjegyzendők az alábbiak:

1) Az éruvval kapcsolatos közlemény szerzőjének egy brooklyni éruv felállítására vonatkozó korábbi kísérletét elutasította a rabbik többsége; 2) fent említett személy senkit nem említ név szerint azon éruv-szakértő rabbik közül, akik állítása szerint jóváhagyták a szóbanforgó éruvot Pesten; 3) fent említett személy azt sem említi, hogy az általa korábban javasolt [pesti] éruvhoz az azidőtájt Pesten szolgált [orthodox] rabbik nem adták a hozzájárulásukat; 4) az említett éruv nem tekinthető előírásosnak és vallásilag érvényesnek, ahogyan a fent említett személy más vallási tanúsítványai sem tekinthetők vallásilag érvényesnek; 5) fent említett személy semmibe veszi egy rabbinikus bíróság személyére szóló idézését; 6) fent említett személy megtéveszti a Chabad-féle vallásos tanúsítványokat el nem fogadó vallásos hittestvéreinket, és azt a látszatot kelti, mintha az általa kiadott vallási tanúsítványok a [helyi] orthodox hitközség nevében állíttattak volna ki – egy olyan hitközség nevében, amelynek ő nem tagja, és amely hitközség mestereink (a Hatam Szofér és tanítványai) által ránk hagyományozott szokásait ő nem követi; 7) fent említett személy egy olyan pozíciót foglalt le saját magának, amelyre soha senki ki nem nevezte; 8) fent említett személy mindenfajta felhatalmazás nélkül a [helyi] orthodox hitközség vallási bírósága vezetőjének állítja be magát – amely hitközségnek [jelenleg] nincs állandó vallási bírósága; 9) még az éruvot bejelentő közleményt is csak fenti személy egymagában jegyzi, „vallási bírósága” másik két tagjának aláírása nélkül.

Fentieket aláírásommal megerősítve,

Aryeh Mordechy Rabinowitz

Az ígéret

Feltehetjük a kérdést, hogy vajon miért van szükség a Szentélyre és annak különféle berendezéseire, amelyekről a Terumá (תְּרוּמָה) hetiszakaszban olvashatunk. Nyilvánvalóan minden a Mindenhatótól származik és az ő tulajdona,1 így számít-e Neki egyáltalán bármi anyagi jellegű dolog, amikor minden tekintetben meghaladja az általa teremtett világot? R’ Hirsch a hetiszakasz nevében – melynek jelentése adomány – keresi a választ. A rám (רָם) szó magasságot jelöl átvitt értelemben, egyik ismert alakja, a meromám (מְרוֹמָם) magasztosat, emelkedettet. Ez arra utal, hogy nem az adomány dologi lényege számít, hanem a közös cél, az együtt elvégzett munka, amely révén a zsidó nép több lesz a részek összegénél, és egy magasabb lelki szintre jut el. Rámbán is idézi a midrást a frigyládára vonatkozó parancsolat szokatlan megfogalmazása kapcsán (Mózes II. 25:10): az egyedül itt olvasható többes számú alak használatával (וְעָשׂוּ – és készítsenek) azt szerette volna a Mindenható, hogy a nép minden egyes tagja részt vegyen a munkálatokban, hogy ezáltal Tórát is tanuljon.

1 / 5 oldal

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén