Somré Hádász Egyesület

התאחדות שומרי הדת

Zsinagógai szokások – 5786 tisri

מנהגי בית הכנסת כמנהג ארץ הגר לחודש תשרי תשפ״ו

Elkészült a Hitőr Egylet 5786-os naptárának kézirata, amely rabbijaink jóváhagyása után napokon belül nyomdába kerül. Addig is türelmüket kérve alább olvashatóak az engesztelőnapi szokások. A naptárból a hirdetésben látható módon még korlátozott számban lehet igényelni.

Hitőr Alapítvány
HU95 1160 0006 0000 0002 0032 5820
shomreihadas.hungary@gmail.com

Zsinagógai szokások – 5785 elul

מנהגי בית הכנסת כמנהג ארץ הגר לחודש אלול תשפ״ה

Augusztus 24-én és 25-én, vasárnap és hétfőn újhold a szokásos módon. Vasárnap estétől, azaz elul hónap 1-jétől kezdjük el mondani a לְדָוִד ה’ אוֹרִי kezdetű zsoltárt (Zsoltárok 27) az ima után este és reggel, amelyet egészen הוֹשַׁעְנָא רַבָּה-ig folytatunk. A reggeli imában e zsoltár előtt שׁוֹפָר-fújás תשר”ת-val egészen elul 28-ig, két nappal újév előttig.

Augusztus 30-án שֹׁפְטִים szombatja, a délutáni imában az Atyák tanításainak 6. fejezetét olvassuk. Szeptember 6-án כִּי תֵצֵא szombatja, délután az Atyák tanításainak első két fejezetét tanuljuk.

Van ideje a nevetésnek

Sokaknak meglepő lehet, hogy áv hónap 9-e, a jeruzsálemi Szentély pusztulásának gyásznapja után következik áv hónap 15-e, tu beáv, amely a Misná tanítása szerint az engesztelőnap mellett az év legboldogabb napja volt (Táánit 4:8). A három gyászhetet a vigasztalás hét hete követi, amelyeken Jesájá próféta könyveiből olvasunk fel háftárá gyanánt válogatott szakaszokat. A tisá beáv utáni szombaton a sort a Náchámu, náchámu (נַחֲמוּ נַחֲמוּ) kezdetű fejezet nyitja, amely kétszeresen szólít fel arra, hogy vigasztaljátok a népem. Amint a Kohelet szavaiból is láthatjuk, van ideje a sírásnak, ám van ideje a nevetésnek is, ahogy a gyászbeszédeket is a tánc váltja fel idővel (Kohelet 3:4), Jeruzsálem hajadonainak örömteli tánca a várost övező szőlőkben áv hónap 15-én.

A Talmud egy meghökkentő esetet beszél el: A bölcsek a Szentély lerombolása után felmentek Jeruzsálembe. Amikor meglátták a szörnyűséges pusztítást a Scopus-hegyről, megszaggatták a ruháikat gyászukban. Ahogy haladtak tovább a Templom-hegy felé, hirtelen egy rókát láttak kijönni a Szentek Szentjéből. Ettől a bölcsekből előtört a sírás, ám elsőre felfoghatatlan módon Rabbi Ákivá nevetni kezdett. Értetlenkedve kérdezték a bölcsek tőle: Hát nem ez-e a hely, amelyről szerepel a Tórában, hogy minden hozzá közeledő idegennek meg kell halnia, most pedig rókák járkálnak ott (Mózes IV. 1:51)?

Zsinagógai szokások – 5785 áv

מנהגי בית הכנסת כמנהג ארץ הגר לחודש אב תשפ״ה

Július 26-án מַטּוֹת–מַסְעֵי szombatja és újhold. A szentélybeli áldozatoknál az újholdra vonatkozó részt iktatjuk közbe (Mózes IV. 28:11–15), az újholdra vonatkozó יוֹצֵר-eket mondjuk, a reggeli ima ismétlése után fél הַלֵּל következik, utána egész קַדִּישׁ. Két Tóra-tekercset veszünk elő, az elsőből a hetiszakaszt olvassuk, a pusztabeli vándorlás állomásait az ennek megfelelő dallamon. A hetiszakasz befejezése után a másik tekercset az első mellé helyezzük, és a Tóra-olvasó fél קַדִּישׁ-t mond. A második tekercsből a szombati és az újholdi részt olvassuk (Mózes IV. 28:9–15), a הַפְטָרָה a hetiszakasznak megfelelő, שִׁמְעוּ דְבַר ה׳ kezdetű rész (Jirmijá 2:4–28, 3:4), de vannak olyanok, akik az újhold szombatja szerinti, הַשָּׁמַיִם כִּסְאִי kezdetű szakaszt olvassák (Jesájá 66:1–24, 6:23). A Tóra-olvasás után a három hétnek megfelelően אַב הָרַחֲמִים, ám egyesek ezt az újhold miatt elhagyják. A Tóra visszahelyezése utáni az újhold szombatjának megfelelő, אַתָּה יָצַרְתָּ kezdetű מוּסָף, a napi zsoltár után בָּרְכִי נַפְשִׁי-t mondunk (Zsoltárok 104). A délutáni imában újhold lévén kimarad a צִדְקָתְךָ צֶדֶק, utána az Atyák tanításainak 2. fejezetét tanuljuk.

Zsinagógai szokások – 5785 támmuz

מנהגי בית הכנסת כמנהג ארץ הגר לחודש תמוז תשפ״ה

Június 26-án és 27-én, csütörtökön és pénteken újhold a korábban leírt módon, már szerda délután sem mondunk תַּחֲנוּן-t.

Június 28-án קֹרַח szombatja, délután az Atyák tanításainak 4. fejezetét olvassuk.

Július 5-én חֻקַּת szombatja, a reggeli imában a hetiszakaszhoz tartozó אַהֲבָה-t mondjuk a יוֹצֵר-es könyvből a שְׁמַע előtt. A pusztai vándorlás állomásait a hetiszakaszban az ennek megfelelő egyedi dallamon olvassuk, délután az Atyák tanításainak 5. fejezete következik. Július 12-én בָּלָק szombatja, délután az Atyák tanításainak 6. fejezetét tanuljuk.

Zsinagógai szokások – 5785 sziván

מנהגי בית הכנסת כמנהג ארץ הגר לחודש סיון תשפ״ה

Május 28-án, szerdán újhold a korábban leírt módon, már a megelőző délután sem mondunk תַּחֲנוּן-t, amelyet egészen a שָׁבוּעוֹת utáni napig elhagyunk a Tóra-olvasás utáni יְהִי רָצוֹן-nal és שִׁיר מִזְמוֹר לְאָסָף-fal (Zsoltárok 83) egyetemben, azonban לַמְנַצֵּחַ (Zsoltárok 20), illetve hétfőn és csütörtökön קֵל אֶרֶךְ אַפַּיִם továbbra is elhangzik hétköznapokon.

Május 31-én בְּמִדְבַּר szombatja, a שָׁבוּעוֹת előtti hét יוֹצֵר-ét mondjuk, a Tóra visszahelyezése előtt אַב הָרַחֲמִים. Délután צִדְקָתְךָ צֶדֶק elmarad, az Atyák tanításaiból a 6. fejezetet olvassuk. A szombat kimenetelénél kihagyjuk a וִיהִי נֹעַם és וְאַתָּה קָדוֹשׁ kezdetű szakaszokat a közelgő ünnep miatt.

Június 1-jén, vasárnap délelőtt virágokkal és lombokkal díszítjük fel a zsinagógát, fehér פָּרֹכֶת-t helyezünk a Tóra-szekrényre. Mindkét este ünnepi ima מַעֲרָבִית-szal, קִדּוּשׁ után שֶׁהֶחֱיָנוּ-áldás. Az első este az ünnepi lakoma után Tóra-tanulással virrasztunk, helyi szokástól függően תִּקּוּן לֵיל שָׁבוּעוֹת-t olvasunk vagy שִׁעוּר-okat szervezünk, a reggeli imát hajnalra időzítjük.

Nyilatkozat

A peszách előtti hetekben ismét botrányos események borzolták a kedélyeket a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) Kazinczy utcai központjának rabbijával és az ottani zsinagógákkal kapcsolatban. Mindezen események részei a Chábád-EMIH megszállta MAOIH körüli évek óta folyó küzdelemnek. Politikusokon kívül semmilyen orthodox vallási grémium nem állt ki e kívülről szervezett hitközségfoglalás mellett – ezzel szemben a törvény szavával ítélte el azt a magyar orthodoxia és a világ számos más nagy tekintélyű orthodox vallási bírósága.

A MAOIH jelenlegi – illegitim – vezetői 2024 novemberében elbocsátották Árje Mordekháj Rabinowitz rabbit, a hitközség legitim tagsága által megválasztott főrabbit, akit ők maguk is szerződéssel alkalmaztak több mint egy éven át. Március közepén ezek a vezetők kitiltották a főrabbit a MAOIH összes intézményeiből, így az általa látogatott Kazinczy utcai Sász Chevrá zsinagógából is. Eme utasításuknak 2025. március 23-án rendőri intézkedés révén próbáltak meg érvényt szerezni. Március 24-i és 26-i nyilatkozataikban személyeskedő vádaskodásokkal igyekeztek alátámasztani eljárásukat.

שלא אהיה היהודי ההונגרי האחרון

זעקת כאב נוקבת

פורים באווירת תשעה באב בבית הכנסת ברחוב עלמא

השורשים שלי

אני יהודי פשוט מהונגריה. אני מעריך שמעולם לא שמעתם את השם שלי. באמת, אין בספר היוחסין שלי שמות של רבנים חשובים, דיינים או פרנסים. אבות אבותיי כולם התגוררו בעיירות ובכפרים קטנים באוברלנד ועבדו את ה’ בתמימות. למעשה, כל הסבים שלי הם ניצולי שואה. ארבעה רב-סבים שלי הי”ד נספו בהשמדה בשנת תש”ד.‏

אמנם לא זכיתי ללמוד בישיבות חשובות, אך כיום יש לי שתי חברותות. אני גם פעיל בקהילה שלנו בבודפשט, למדתי חזנות ואני משתדל להתפלל לפני העמוד בזמנים הנדרשים. זה עתה השקנו תלמוד תורה לילדים, אני גם עורך את הלוח שלנו עם מנהגי בית הכנסת של יהודי הונגריה. חברי הקהילה שלנו עושים כמיטב יכולתם לשמור על הכשרות, הגם שכדי להשיג בשר כשר עליהם לנסוע לווינה, הנמצאת במרחק כמאתיים וחמישים קילומטרים מבודפשט.‏‏

למה אני נשאר בהונגריה? ראשית, כי אני צריך לעזור להוריי הזקנים. ושנית, כי זה הבית שלי. כל השורשים שלי הם כאן, בארץ הגר. יש לי מסמכים המתעדים את ענפי משפחתנו עד למאתיים שנה אחורה. לשון הקודש אני מדבר במבטא מקומי, ובמקום יידיש אני מדבר קצת גרמנית. בשבילי ‘סול א קאקאש מאר’ איננו סתם שיר חסידי, הוא ניגון עם סיפור שגדלתי עליו מינקותי.‏

כשביקרתי בארץ הקודש וגם במדינות נוספות בהן יש ריכוזים של יהודים שומרי תורה ומצוות, לא הצלחתי למצוא יהודים ממוצא הונגרי שדבקים במנהגי אבותיהם. היו לי גם ביקורים ממושכים בהם שהיתי במשך כמה שנים חייתי במקומות שונים, אך לכל בית כנסת אליו הגעתי טרחתי להביא איתי סידור רדלהיים. אני פשוט לא רוצה להרגיש זר ונוכרי. רק בבודפשט הרגשתי תמיד בבית. שם באמת נמצא הבית שלי.‏

Tekintély és hatalom

A magyar nyelvhasználatban mindkét szónak lehet pozitív és negatív kicsengése is. Mindkettővel vissza lehet élni és mindkettőt lehet éltető, prosperáló módon használni. Alapvető különbség a kettő között, hogy a hatalmat megszerezni lehet, külsődleges természetű, a tekintélyt pedig kiérdemelni kell, belső természetű. Egy király, egy nemes jellemzően beleszületik a hatalomba, mások karddal vagy választáson nyerik el. A tekintély forrása az élet teljesítménye, és elsősorban a személyek egymáshoz való viszonyában létezik, akármilyen területhez, életkorhoz is tartozzék.

E szavak héber körülbelüli megfelelői a שְׂרָרָה (szerárá) és a כָּבוֹד (kávod). A szerárá szó nem bibliai, és rokonai is viszonylag ritkák a Bibliában. Kivéve a  שַׂר (szár), hadvezér/fejedelem szót, illetve női שָׂרָה (Szárá) változatát az első ősanya, Sára neveként. A kávod viszont egy nagyon sokrétűen használt szó a Bibliában, a súllyal és tisztelettel áll etimológiai kapcsolatban. A jiddisen keresztül a magyarban leginkább pejoratívan értjük: a kóved a kiérdemeletlen, mégis áhított tekintély.

A pénteki purim tudnivalói

R’ Árje Mordekháj Rabinowitz שליט”א összegyűjtött néhány fontos vallási szabály az idei purimmal kapcsolatban:

  1. Érdemes a szombati felkészülést csütörtökre előre hozni.
  2. Ezra rendelete szerint a szombatot azzal is megtiszteljük, hogy már csütörtökön kimossuk a szükséges ruhákat (Sulchán Árukh Orách Chájim 242:1).
  3. Legalább az előkészület egy kis részét hagyjuk meg péntekre.
  4. Pénteken élezzük meg a kést (Remá Orách Chájim 250:1-hez).
  5. Helyesen teszi, aki szombati, illetve ünnepi ruhát ölt purimra is (Remá Orách Chájim 695:2-höz a Máháril alapján).
  6. Már estétől viseljünk szombati ruhát, a lakásban égjenek gyertyák, legyen terített asztal és vetett ágy (Beér Hétév Orách Chájim 695:1-hez).
  7. Érdemes a reggeli ima időpontját napfelkeltéhez (5:59) közel hozni, hogy legyen idő a nap micváira.
  8. Aki még nem adott fél sékelt, adjon a reggeli Megillá-olvasás előtt.
  9. Micvá bőséges purimi lakomát enni (Remá Orách Chájim 695:1-hez).
  10. Szokás a purimi lakomát a délutáni ima után tartani (Remá Orách Chájim 695:2-höz), azonban ha péntekre esik, akkor délelőtt tartsuk. A Selá nevében tanítják, hogy mindenképpen minchá előtt tartsuk a lakomát (Beér Hétév Orách Chájim 695:2-hez).
  11. Ezekre tekintettel, ha tehetjük, tartsuk a lakomát dél (11:53) előtt.
  12. Ha ez mégsem megvalósítható, akkor a Bach iránymutatását követve a tizedik óra (15:26) előtt kezdjük meg.
  13. Még minchá előtt bencsoljunk, az országért való áldásba toldjuk be az עַל הַנִּסִּים, ál hániszim-et (Orách Chájim 695:3).
  14. Ha nem volt erre elég idő, akkor előbb el kell mondanunk a délutáni imát még a besötétedés előtt (18:46), majd cseréljünk abroszt, mondjunk kiddus-t. (Azonban a borra való áldás nélkül, ha ittunk bort a lakoma során.) Viszont Rabbi Joszé a Toszeftá Berákhotban idézett véleménye szerint, amelyet ebben a halakhikus vitában követ a Ramban, a Hagahot Majmonijot, a Sut HaRos, a Maharil, a Bét Joszéf és idézi a Taz (O”Ch 188:7), a bencsolásban már nem mondhatunk ál hániszim betoldást. Emellett ne felejtsük el a szombatköszöntőt és az esti imát elmondani.1
  15. A nap többi micváját – Megillá-olvasás az áldásaival, ételküldemények (מִשְׁלֹחַ מָנוֹת, sláchmonesz) és adomány a szegényeknek (מַתָּנוֹת לָאֶבְיוֹנִים, mátonesz loevjanim) – időben tegyük meg (5:59 és 18:46 között).
  16. A szent szombatra szánt étellel is teljesíthető az ételküldés micvája.
  17. Ádár hónap holdszentelésének végső ideje péntek 13:03.
  18. Purim lakomája után micvá teljesen megfürdeni, ha mégsem lehetséges, akkor legalább az arcot, kezeket és lábfejeket mossuk meg meleg vízben a szombat bejövetele előtt. Micvá még hajat mosni, megborotválkozni és körmöt is vágni szombatra (Orách Chájim 260:1).
  19. Purimkor a hajnyírás megengedett.
  20. Akinek szokása, minchákor menjen mikvébe, majd öltsön szombati ruhát.
  21. A legalább egy kis lakoma és vigasság mindkét napra, ádár 14-re és 15-re is kötelező (Remá Orách Chájim 695:2-höz).
  22. A vidám szívű élete állandó lakoma (Példabeszédek 15:15 – Remá Orách Chájim 697:1-höz).
  1. Ez a megoldás megengedett a hálákhá szerint, habár az Ári írásainak ellentmond. ↩︎

1 / 7 oldal

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén