Somré Hádász Egyesület

מנהגי בית הכנסת כמנהג ארץ הגר לחודש שבט תשפ״ה

Január 31-én, csütörtökön újhold a korábbi hónapokban leírtak szerint, ima a megfelelő újholdi betoldásokkal, fél הַלֵּל-lel és מוּסָף imádsággal.

Február 1-jén בֹּא szombatja. Február 8-án בְּשַׁלַּח szombatja, azaz שַׁבַּת שִׁירָה. A reggeli imában גְּאֻלָּה-ként a יוֹם לְיַבָּשָׁה kezdetű költeményt mondjuk a csendes ima előtt, הַפְטָרָה gyanánt דְּבוֹרָה prófétanő éneke (Bírák 4:4–5:31).

Február 13-án, csütörtökön ט”ו בִּשְׁבָט, már szerda délután sem mondunk תַּחֲנוּן-t. A reggeli imában emellett elmarad a Tóra-olvasás utáni יְהִי רָצוֹן, illetve a napi zsoltárt követően a שִׁיר מִזְמוֹר לְאָסָף (Zsoltárok 83), viszont קֵל אֶרֶךְ אַפַּיִם és לַמְנַצֵּחַ elhangzik. Szokás ilyenkor 15-féle fának a gyümölcsét fogyasztani.

Megnézem >

מנהגי בית הכנסת כמנהג ארץ הגר לחודש טבת תשפ״ה

December 31-én és január 1-jén, kedden és szerdán újhold, már hétfő este is beiktatjuk az עַל הַנִּסִּים mellett a יַעֲלֶה וְיָבֹא szakaszt a csendes imába és az étkezés utáni áldásba. A reggeli imában a napi áldozatoknál a szokásos újholdi betoldás hangzik el, a reggeli ima után egész הַלֵּל a חֲנֻכָּה miatt, majd egész קַדִּישׁ az újholdi מוּסָף miatt. A Tóra-olvasáshoz két tekercset veszünk elő, az elsőnek 5 mondatot olvasunk רְבִיעִת הַהִין-ig (Mózes IV. 28:1–5), a másodiknak a szombati rész végéig, וְנִסְכָּהּ-ig (Mózes IV. 28:6–10), a harmadiknak az újholdi részt (Mózes IV. 28:11–15). A másik Tóra-tekercset az olvasóasztalra helyezzük, majd az elsőt elcsomagoljuk. A negyedik felhívottnak a második tekercsből a napnak megfelelően kedden a hatodik napra (Mózes IV. 7:42–47), szerdán a hetedik napra való szakaszt (Mózes IV. 7:48–53). Újholdi מוּסָף a korábban leírt módon עַל הַנִּסִּים betoldásával, שִׁיר מִזְמוֹר לְאָסָף (Zsoltárok 83) helyett בָּרְכִי נַפְשִׁי (Zsoltárok 104). Január 2-án, csütörtökön, חֲנֻכָּה utolsó napján reggel az első két felhívottnak a szokott módon olvasunk fel a Tórából (Mózes IV. 7:54–56, illetve 57–59), a harmadiknak viszont helyi szokástól függően vagy a נָשֹׂא hetiszakasz végéig (Mózes IV. 7:60–89), vagy egészen כֵּן עָשָׂה אֶת הַמְּנֹרָה-ig (Mózes IV. 7:60–8:4).

Megnézem >

מנהגי בית הכנסת כמנהג ארץ הגר לחודש כסלו תשפ״ה

December 1-jén és 2-án, vasárnap és hétfőn újhold az előző hónap alkalmával leírt módon. December 4-én, szerda estétől kezdjük mondani a bőséges évet kérő áldásban a וְתֵן טַל וּמָטָר לִבְרָכָה betoldást. December 7-én וַיֵּצֵא szombatja, הַפְטָרָה-nak וַיִּבְרַח יַעֲקֹב-tól a könyv végéig, יִכָּשְׁלוּ בָם-ig olvassuk (Hoséá 12:13-14:10). December 14-én וַיִּשְׁלַח szombatja, Ovádjá könyvét olvassuk הַפְטָרָה gyanánt, december 21-én וַיֵּשֶׁב szombatja.

December 25-én, szerda délután már nem mondunk תַּחֲנוּן-t, este beköszönt חֲנֻכָּה nyolc napja. A zsinagógában a délutáni és az esti ima között gyújtjuk meg az első חֲנֻכָּה-lángot שֶׁהֶחֱיָנוּ áldással kísérve úgy, hogy az esti ima végéig égve maradjon. A gyertyatartót a zsinagógában a déli oldalra, a Tóra-szekrénnyel szemben állva jobbra helyezzük el. Az első gyertyát a חֲנֻכִּיָּה jobb oldalára helyezzük, és minden nap az új gyertyát gyújtjuk meg először. Az áldás szövegét illetően mindenki a helyi szokást követi, a מָעוֹז צוּר utolsó, חֲשׂוֹף זְרוֹעַ קָדְשֶׁךָ kezdetű versszakát szintén helyi szokástól függően hagyjuk ki vagy énekeljük. Az esti imától kezdve חֲנֻכָּה minden egyes napján a csendes imába és az étkezési utáni áldásba beiktatjuk az עַל הַנִּסִּים kezdetű szakaszt.

Megnézem >

מנהגי בית הכנסת כמנהג ארץ הגר לחודש מרחשון תשפ״ה

November 1-jén, pénteken רֹאשׁ חֹדֶשׁ, már csütörtök délután sem mondunk תַּחֲנוּן-t, estétől a csendes imába és az étkezési utáni áldásba az újholdi יַעֲלֶה וְיָבֹא-t iktatjuk. A reggeli imában az אֵיזֶהוּ מְקוֹמָן előtt az újholdi áldozatról szóló részt olvassuk. A reggeli ima után fél הַלֵּל, utána egész קַדִּישׁ. Négy férfinek olvasunk fel a פִּינְחָס hetiszakaszból (Mózes IV. 28:1–15), az elsőnek az első három mondat, a másodiknak visszalépünk egy mondatot a וְאָמַרְתָּ kezdetű versre, harmadik עֹלַת תָּמִיד-tól a szombati rész végéig, negyediknek az újholdi bekezdés. Fél קַדִּישׁ után visszahelyezzük a Tórát, לַמְנַצֵּחַ kimarad, helyi szokástól függően az וּבָא לְצִיּוֹן-t követő fél קַדִּישׁ előtt vagy után rakjuk le a תְּפִלִּין-t. Újholdi מוּסָף imádság után עָלֵינוּ, napi zsoltár, שִׁיר מִזְמוֹר לְאָסָף helyett (Zsoltárok 83) בָּרְכִי נַפְשִׁי (Zsoltárok 104).

Megnézem >