Somré Hádász Egyesület

התאחדות שומרי הדת

What should I know about the Orthodox–Chabad conflict?

Ragadós bejegyzés

Despite the vast influence of Chabad in media, recently there has been some press coverage about the conflict between the Orthodox and the Chabad communities in Hungary, the most important one being the article of the Jewish Telegraphic Agency. But there are still many confusing elements in the story, and we are here to help.

Contents

What should I know about Hungarian Jews?

Most Hungarian Jews are either the descendants of Moravian Jews arriving in the 18th century from the west, or related to Chassidic Jews arriving from Galicia from the east. The most prominent rabbis were the disciples of the late Chatam Sofer זצ”ל or his descendants and studied in his yeshivah in Pressburg. By the second half of the 19th century, the growing tension between different fractions of the Jews led to a schism, and in 1868 the more assimilated Neolog Jews founded their organisation, the predecessor of current Mazsihisz, while in 1871 the more traditional Jews founded the Orthodox community, the predecessor of MAOIH. Jews not willing to join either side were known as the Status Quo community.

The Holocaust did not affect the same way the three main branches. In smaller cities and villages, mainly populated by the more religious, the death rate was around 80%, while in the more secular Budapest this figure was far lower, around 50%. The Status Quo branch was destroyed, while in 1950 the communist government forced the Orthodox and Neolog to form a single organisation, called MIOK, which lasted until 1990. Many survivors left the country after World War II and after the revolution of 1956. As a consequence, although there can be 50–100,000 halakhically Jewish persons in Hungary, the overwhelming majority of them are secular, and only a fraction leads a religious lifestyle.

Chájé Szárá – Futás!

A hetiszakasz jelentős része azt a történetet meséli el, amikor Ábrahám szolgája, Eliezer – akinek a neve egyébként nem szerepel a szövegben, azt midrásból tudjuk – a gazdája utasítását követve feleséget keres Ábrahám fiának, Jicḥáknak. Ebben a történetben a Tóra három emberre használja a láruc (לָרוּץ), azaz futni kifejezést: Eliezerre, Rebekára és Lávánra.

Amikor Eliezer meglátja Rebeka szemérmes viselkedését a kútnál, valamint azt, hogy a víz csodálatos módon magától felmegy hozzá, megérti, hogy ő az, akit keres, Jicḥákhoz ilyen feleség illik. Azonnal fut hozzá, hogy a küldetését teljesítse (Mózes I. 24:17). Azt a küldetést, amely az ő személyes céljaival ellentétes, hiszen a saját lányát szerette volna Jicḥáknak adni feleségül. Ő azonban annak az Ábrahámnak a tanítványa, aki hajlandó volt mindenre, még a saját egyetlen fiát is kész lett volna feláldozni az Örökkévalónak. Ezért ő is feláldozza a saját kívánságát, és még fut is, hogy minél gyorsabban megtehesse.

A polgári főrabbi jorcájtja

Nyolcvan éve, 5704. tisri 17-én hunyt el Lemberger-Lvov Menáchém זצ”ל polgári főrabbi.

1876. február 10-én született a Gömör vármegyei Csetneken, apja, R. Jehudá Léb később rozsnyói főrabbiként működött. A felmenői között ugyanúgy megtalálhatóak a pozsonyi Lemberger-Lvov, mint a raudnitzi, balassagyarmati és rozsnyói Deutsch rabbidinasztia tagjai. Édesanyja, Deutsch Reizel korai halála után megözvegyült édesapja újranősült, Billitzer Ámrám Jesájá hálévi szerencsi rabbi lányát – R. Pinchász hálévi húgát – vette feleségül.

Érdemes-e „dacból” zsinagógában imádkozni?

A nagyünnepi időszakban hagyományosan több hittestvérünk szokta meglátogatni a zsinagógákat, mint egész évben.

A legutóbbi év során – ugyan sajnálatos okokból kifolyólag – végülis mégiscsak megtapasztalhattunk egyfajta összefogást, és a mindezidáig zártságáról és elszigeteltségéről ismert orthodoxia olyan támogatókra lelt, akiknek nem a zsinagóga az elsődleges élettere.

Vajon van-e annak értelme, ha egy ilyen ember úgy dönt, hogy – noha ő egyáltalán nem szokott zsinagógába járni – most „csakazértis” elmegy, nagyünnepekkor egy közösségbe?

És ha igen, akkor van-e értéke, ha kimondottan azzal a céllal megy, hogy ezzel is az éppen aktuális konfliktusban való részvételét és szimpátiáját kimutassa, miközben talán az ima vagy a hit ereje egyáltalán nem mozgatja meg.

Mit érdemes tudnom az orthodox–Chábád viszályról?

Sokan hallottak az orthodox–Chábád viszályról a közösségi oldalak révén, számos magyar újság beszámolt róla, sőt a nemzetközi sajtó átvette a Jewish Telegraphic Agency cikkét is. Mégis a sok írás között elveszve érezheti magát az egyszerű ember, aki nem ismeri az ügy minden egyes apró részletét. Hogy segítsünk, igyekeztünk röviden összefoglalni a történteket és azok hátterét.

Tartalom

Mit érdemes tudnom a magyar zsidókról?

A török hódoltság idejéig gyakran változott a zsidó népesség összetétele a történelmi viszontagságok miatt. Azonban a XVIII. század elejétől jelentős zsidó bevándorlás indult meg Morvaországból, akiktől a mai magyar zsidóság többségé származik. Néhány évtizeddel később keleti irányból, Galícia felől is elkezdtek érkezni chászid zsidók, akik a másik jelentős csoportot adják a hazai zsidóság felmenői között. 1806-ban nagy tanítónkat, a Chátám Szofért זצ”ל Pozsonyban választották meg főrabbinak, akinek a jesivájában tanultak Magyarország legjelesebb rabbijai ebben az időszakban. A XIX. század közepére azonban fokozódott a feszültség a hagyományhű és az újítani kívánó neológ mozgalom között, amely végül szakadáshoz vezetett. 1868-ban a neológ közösség megalapította a saját hitközségét, amely a mai Mazsihisz jogelődje, míg 1871-ben a vallásosabb zsidók létrehozták az orthodox hitközséget, amely a MAOIH jogelődje. Azokat a zsidókat, akik nem kívántak egyik félhez sem csatlakozni, status quo néven ismerték.

A vészkorszak eltérően sújtotta ezt a három irányzatot. A kisebb városokban és falvakban, amelyet főleg vallásosabbak laktak, a halálozási arány 80% körüli volt, míg a világiasabb Budapesten jóval alacsonyabb, körülbelül 50%. A status quo irányzat megsemmisült, és 1950-ben a kommunista kormányzat arra kényszerítette az orthodox és a neológ hitközséget, hogy egy egységes, MIOK néven ismert szervezetbe tömörüljenek, amely 1990-ig marad fenn. Számos túlélő elhagyta az országot a II. világháború és az 1956-os forradalom után. Ennek következtében, annak ellenére, hogy vallásjogilag körülbelül 50–100 ezer zsidó lehet ma Magyarországon, túlnyomó többségük teljesen elvilágiasodott, adott esetben nem is tudja magáról, hogy zsidó, és csak töredékük él vallásos zsidó életet.

Times of shredding

On Aug 21, 2023 the respectable news site Times of Israel published an article on the conflict in Hungary between the small, local Orthodox community and EMIH, the local branch of Chabad (https://www.timesofisrael.com/in-hungary-orthodox-jews-fight-over-chabad-bailout-some-see-as-a-trojan-horse/). The article is a serious piece of journalism: a balanced and well-informed overview based on serious research, offering a rich selection of information, a variety of voices, and a balanced distribution of opposing views.

Somewhat unexpectedly, a Hungarian news outlet called neokohn.hu, a mouthpiece of Chabad/EMIH, published this article in Hungarian translation three days later. From the perspective of Chabad-propaganda, it was a wise decision. Why? Because a quality international Jewish media outlet presented the story to the international audience in a Chabad-friendly way with a sophistication that the local Chabad/EMIH propaganda-arm would never be able, nor willing, to apply. The main line of the article is that there is a local infighting in Budapest where some die-hard local fanatics (the “legitimate” members of the Orthodox community) are trying to obstruct dynamic and open-minded Chabad’s efforts to rebuild and reinvigorate the small Orthodox community.

Megemlékezés és emlékeztetés a Csörsz utcából

יַעֲקֹב אָבִינוּ לֹא מֵת – A Talmudban (Táánit 5b) áll, hogy Ráv Náchmán és Rabbi Jicḥák együtt ettek, s a lakoma végén utóbbi így szólt társához: Rabbi Jochánán tanítása szerint Jáákov ősatyánk nem hunyt el. Erre Ráv Náchmán azt kérdezte, hogy „hiába gyászolták és temették?”, mire Rabbi Jicḥák egy prófétai mondatot idézett: „Ne félj szolgám Jáákov… mert visszahozom ivadékaidat fogságunk országából.” (Jirmijáhu 30:10) – ami pedig azt tanítja, hogy amíg az ősapa ivadéka él, addig ő maga is él.

E talmudi tanítás kristálytiszta jelentésében merülhettek el azok, akik jud-zájin elulkor, vasárnap délelőtt a Csörsz utcai régi orthodox temetőben gyűltek össze. 

Ráv Reich Jáákov Koppel rabbinak זצ”ל, a Kazinczy utcai nagy zsinagóga és a hazai orthodoxia emblematikus főrabbijának volt a 94. jorcájtja. A megemlékezést a Kazinczy utcai zsinagóga gabbéja, R. Paskesz Zeév vezette, s azon részt vett a Hitközség rabbija, Ráv Rabinowitz, illetve Jerusálmi Mikhá rabbi is, aki reggel az Alma utcai zsinagógában tartott szijjum ünnepséget a Gittin traktátus áttanulmányozása alkalmából.

A bizonytalanság eltörlése

תִּמְחֶה אֶת זֵכֶר עֲמָלֵק מִתַּחַת הַשָּׁמָיִם לֹא תִּשְׁכָּח

töröld ki Ámálék emlékét az ég alól, ne felejts! (Mózes V. 25:19).

Ámálék Ézsau unokája, Elifáz fia. Az ő leszármazottai voltak az első nép, amelyik megtámadta a zsidókat az Egyiptomból való kivonulás után.

De mégis mit jelképez Ámálék? A nevének ugyanannyi a számértéke (240), mint a száfék (סָפֵק), vagyis kétség, bizonytalanság szóé. Ámálék azt a – téves – gondolatot képviseli, hogy a világban minden véletlen, nincs a világnak igazi irányítója és célja. Ámálék ma nem azonosítható egy néppel, inkább egy kultúrával – ez megnyugtathat mindenkit, aki szerint isteni parancsunk lenne egy fizikai nép kiirtására.

R’ Rabinowitz beszéde a bezárt Kazinczy utcai zsinagóga előtti tüntetésen

כִּי תֵצֵא לַמִּלְחָמָה עַל אֹיְבֶיךָ.

Sajnos sok ellenség vesz célba minket, zsidókat évezredek óta, a múltban és a jelenben is. Zsidó nemzetünk évezredek óta létezik – beezrát Hásém (a Mindenható segítségével) – a sok háború és üldözés ellenére.

Szörnyű érzés, ha ellenségeink üldöznek, de sokkal fájóbb, amikor feltételezett testvéreink nyomnak el bennünket. Minden pátosz nélkül mondhatjuk: az elmúlt 150 évben az orthodox közösség az a kehillá (közösség) volt, amely ragaszkodik és elfogadja a nagyra becsült Chátám Szofér-nek és rabbinikus utódainak rendeleteit és szokásait. Hangsúlyoznunk kell az alapvető tiszteletet és lojalitást, amelyet az évek során tanúsítottunk és ma is tanúsítunk a magyar hatóságok iránt.

A 110 éves mekom tefillá (imahely) brutális bezárására felhozott állítólagos felújítás csupán mentségként szolgál. Valójában mindhárom imahelyet bezárták az orthodox központunkban. Senkit sem lehet rászedni egy ilyen ócska kifogással, az igazság kirívó elhazudásával.

Az igazság az, hogy a Chábádnak és a EMIH-nek, a hozzá kötődő a status quo közösségnek, semmi köze Chátám Szofér örökségéhez, megsértik nuszách hátefillá-ját (imádkozási szokásait), ellenzik döntéseit, teljesen figyelmen kívül hagyják szokásait, és – a vödröt csöbörre váltva – habozás nélkül bezárták a fő sul-t (zsinagógát), amely az ő örökségét követi, és amelyet még a holokauszt szörnyű napjaiban sem zártak be.

Tisztázzuk, a magyar orthodoxia nem a Chábád és nem az EMIH, és a Chábád-EMIH nem a magyar orthodoxia! Az orthodoxia kifejezés bármely, a mi kehillá-nkon kívüli felhasználása itt Budapesten csalás, genévá hi bejedchem (lopott holmi a kezetekben).

A név (és szó) elmúlt 150 évben általunk meghonosított használata után annak mások általi elbitorlása szigorúan sérti a névhasználati jogunkat! Felszólítjuk a Chábád-EMIH-et és strómanjaikat, hogy távolítsák el nevünket intézményeikről, fejléces papírjaikról, bizonyítványaikról és rabbinikus címeikről.

Követeljük közösségünk feletti autonómiánkat, és a jövőben is ellenezni fogunk minden ellenséges hatalomátvételt bárki részéről!

Arra a kérdésre, hogyan viselkedhetett így a Chábád-EMIH, az a válasz érkezett, hogy számosabbak nálunk. Fontos felhívni figyelmüket a tórai mondatra, miszerint a zsidók jelentősége éppenséggel nem a számosságukban áll, hanem kifejezetten csekély számuk miatt esett rájuk a választás (Mózes V. 7:7).

לֹ֣א מֵֽרֻבְּכֶ֞ם מִכׇּל־הָֽעַמִּ֗ים חָשַׁ֧ק יְהֹוָ֛ה בָּכֶ֖ם וַיִּבְחַ֣ר בָּכֶ֑ם כִּֽי־אַתֶּ֥ם הַמְעַ֖ט מִכׇּל־הָעַמִּֽים׃

Egyetlen értelmes ember sem fogja elvenni az egygyermekes család vagyonát vagy örökségét egy másik családnak adva, csak azért, mert tíz gyermekük miatt számosabbak.

Más követeléseket is egy elfogadható bét din (vallási bíróság) előtt kell elbírálni, vitán felül áll, hogy erre minden orthodox zsidó köteles. Emellett a mánhigim (közösségi vezetők) nyilvánvalóan kötelesek ebben példát mutatni mindenkinek.

Jom hádin-től (ítélet napja) számított 30 napon belül vagyunk. Hagyjanak fel és tartózkodjanak minden olyan cselekedettől, amely nem segíthet majd nekik bejom hádin! Reméljük, hogy őszinte szavaink behatolnak az illetékesek szívébe, tesuvá mágáát ád kiszé hákávod (a megtérés a tisztelet égi trónusáig ér). És mindannyian legyünk zokhe (érdemesek), hogy nidon lizkhut ulráchámin (a jótettek és könyörület szerint ítéltessünk), és likhtivá vechátimá lesáná tová umtuká leáltár (beírassunk és bepecsételtessük egy jó és édes évre azonnal)!

R’ Árje Mordekháj Rabinowitz שליט”א

Speech of R’ Rabinowitz at the protest in front of the closed Kazinczy shul

כִּי תֵצֵא לַמִּלְחָמָה עַל אֹיְבֶיךָ.

Unfortunately, many enemies target us, Jews for thousands of years, in the past and in the present. Our Jewish nation exists for thousands of years – beezrat Hashem – despite so many wars and persecutions.

It was and is a horrible feeling to be pursued by enemies, yet it is far more hurtful to be oppressed by our supposed brothers! Factually – and without any dishonest sugar-coating –, the sole Jewish Orthodox community here in Hungary in the past 150 years is the kehillah which adheres to and accepts all the rulings and customs of the esteemed Chatam Sofer and his rabbinical successors. One must stress the utmost respect and loyalty we had and have towards the esteemed Hungarian authorities throughout the years.

The excuse given for the brutal closing of a mekom tefillah for 110 years is the supposed renovation. In fact, they closed all three places of worship in our orthodox kehillah-complex. No one will be fooled to accept such a lame excuse which is a blatant lack of truth.

Truth to tell, Chabad – and EMIH, the status quo community affiliated with Chabad – has nothing to do with the Chatam Sofer’s legacy at all, they violate his nusach hatefillah, they oppose his rulings, they ignore completely his customs, and – to add insult to injury – they did not hesitate to actually close the main shul which follows his legacy, and which was not closed even during the horrible days of the holocaust.

Let us be clear Hungarian Orthodoxy is not Chabad or EMIH, and Chabad-EMIH is not Hungarian Orthodoxy! Any use of the term Orthodoxy here in Budapest, by anyone other than our kehillah, is fraudulent, geneivah hi beyedkhem.

After possessing this name for the past 150 years, any use of it by others is a strict violation of our copyrights! Chabad-EMIH and their straw men are requested to remove our name from their institutions, their letterheads, their certificates and their rabbi’s titles.

We demand our independent autonomy in our community, and we will oppose any hostile take-over by anyone!

In response to the question how could Chabad-EMIH act this way, came the answer that they outnumber us. It is important to refer them to the pasuk in the Torah that the significance of Jews is specifically not the numbers, and they were chosen specifically because of their minority (Moses V. 7:7).

לֹ֣א מֵֽרֻבְּכֶ֞ם מִכׇּל־הָֽעַמִּ֗ים חָשַׁ֧ק יְהֹוָ֛ה בָּכֶ֖ם וַיִּבְחַ֣ר בָּכֶ֑ם כִּֽי־אַתֶּ֥ם הַמְעַ֖ט מִכׇּל־הָעַמִּֽים׃

No intelligent person will take away the property or inheritance of a family consisting of one son in favor of another family, just because they outnumber them by having ten children,

Other claims must be adjudicated only before an acceptable beit din as every orthodox Jew is obligated, and – most certainly – manhigim are obligated to be an example to all.

As we are within 30 days of the yom hadin, cease and desist from all actions that will not assist you beyom hadin! We hope that our honest words will penetrate into the hearts of the people in charge, teshuvah magaat ad kisei hakavod. And we all will be zokheh to be nidon lizkhut ulrachamin and likthivah vechatimah leshanah tovah umtukah lealtar!

haRav Aryeh Mordekhai Rabinowitz שליט”א

1 / 3 oldal

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén