Somré Hádász Egyesület

התאחדות שומרי הדת

Tekintély és hatalom

A magyar nyelvhasználatban mindkét szónak lehet pozitív és negatív kicsengése is. Mindkettővel vissza lehet élni és mindkettőt lehet éltető, prosperáló módon használni. Alapvető különbség a kettő között, hogy a hatalmat megszerezni lehet, külsődleges természetű, a tekintélyt pedig kiérdemelni kell, belső természetű. Egy király, egy nemes jellemzően beleszületik a hatalomba, mások karddal vagy választáson nyerik el. A tekintély forrása az élet teljesítménye, és elsősorban a személyek egymáshoz való viszonyában létezik, akármilyen területhez, életkorhoz is tartozzék.

E szavak héber körülbelüli megfelelői a שְׂרָרָה (szerárá) és a כָּבוֹד (kávod). A szerárá szó nem bibliai, és rokonai is viszonylag ritkák a Bibliában. Kivéve a  שַׂר (szár), hadvezér/fejedelem szót, illetve női שָׂרָה (Szárá) változatát az első ősanya, Sára neveként. A kávod viszont egy nagyon sokrétűen használt szó a Bibliában, a súllyal és tisztelettel áll etimológiai kapcsolatban. A jiddisen keresztül a magyarban leginkább pejoratívan értjük: a kóved a kiérdemeletlen, mégis áhított tekintély.

A pénteki purim tudnivalói

R’ Árje Mordekháj Rabinowitz שליט”א összegyűjtött néhány fontos vallási szabály az idei purimmal kapcsolatban:

  1. Érdemes a szombati felkészülést csütörtökre előre hozni.
  2. Ezra rendelete szerint a szombatot azzal is megtiszteljük, hogy már csütörtökön kimossuk a szükséges ruhákat (Sulchán Árukh Orách Chájim 242:1).
  3. Legalább az előkészület egy kis részét hagyjuk meg péntekre.
  4. Pénteken élezzük meg a kést (Remá Orách Chájim 250:1-hez).
  5. Helyesen teszi, aki szombati, illetve ünnepi ruhát ölt purimra is (Remá Orách Chájim 695:2-höz a Máháril alapján).
  6. Már estétől viseljünk szombati ruhát, a lakásban égjenek gyertyák, legyen terített asztal és vetett ágy (Beér Hétév Orách Chájim 695:1-hez).
  7. Érdemes a reggeli ima időpontját napfelkeltéhez (5:59) közel hozni, hogy legyen idő a nap micváira.
  8. Aki még nem adott fél sékelt, adjon a reggeli Megillá-olvasás előtt.
  9. Micvá bőséges purimi lakomát enni (Remá Orách Chájim 695:1-hez).
  10. Szokás a purimi lakomát a délutáni ima után tartani (Remá Orách Chájim 695:2-höz), azonban ha péntekre esik, akkor délelőtt tartsuk. A Selá nevében tanítják, hogy mindenképpen minchá előtt tartsuk a lakomát (Beér Hétév Orách Chájim 695:2-hez).
  11. Ezekre tekintettel, ha tehetjük, tartsuk a lakomát dél (11:53) előtt.
  12. Ha ez mégsem megvalósítható, akkor a Bach iránymutatását követve a tizedik óra (15:26) előtt kezdjük meg.
  13. Még minchá előtt bencsoljunk, az országért való áldásba toldjuk be az עַל הַנִּסִּים, ál hániszim-et (Orách Chájim 695:3).
  14. Ha nem volt erre elég idő, akkor előbb el kell mondanunk a délutáni imát még a besötétedés előtt (18:46), majd cseréljünk abroszt, mondjunk kiddus-t. (Azonban a borra való áldás nélkül, ha ittunk bort a lakoma során.) Viszont Rabbi Joszé a Toszeftá Berákhotban idézett véleménye szerint, amelyet ebben a halakhikus vitában követ a Ramban, a Hagahot Majmonijot, a Sut HaRos, a Maharil, a Bét Joszéf és idézi a Taz (O”Ch 188:7), a bencsolásban már nem mondhatunk ál hániszim betoldást. Emellett ne felejtsük el a szombatköszöntőt és az esti imát elmondani.1
  15. A nap többi micváját – Megillá-olvasás az áldásaival, ételküldemények (מִשְׁלֹחַ מָנוֹת, sláchmonesz) és adomány a szegényeknek (מַתָּנוֹת לָאֶבְיוֹנִים, mátonesz loevjanim) – időben tegyük meg (5:59 és 18:46 között).
  16. A szent szombatra szánt étellel is teljesíthető az ételküldés micvája.
  17. Ádár hónap holdszentelésének végső ideje péntek 13:03.
  18. Purim lakomája után micvá teljesen megfürdeni, ha mégsem lehetséges, akkor legalább az arcot, kezeket és lábfejeket mossuk meg meleg vízben a szombat bejövetele előtt. Micvá még hajat mosni, megborotválkozni és körmöt is vágni szombatra (Orách Chájim 260:1).
  19. Purimkor a hajnyírás megengedett.
  20. Akinek szokása, minchákor menjen mikvébe, majd öltsön szombati ruhát.
  21. A legalább egy kis lakoma és vigasság mindkét napra, ádár 14-re és 15-re is kötelező (Remá Orách Chájim 695:2-höz).
  22. A vidám szívű élete állandó lakoma (Példabeszédek 15:15 – Remá Orách Chájim 697:1-höz).
  1. Ez a megoldás megengedett a hálákhá szerint, habár az Ári írásainak ellentmond. ↩︎

Zsinagógai szokások – 5785 ádár

מנהגי בית הכנסת כמנהג ארץ הגר לחודש אדר תשפ״ה

Február 28-án, pénteken újhold az előző hónapoknál leírt módon, már a megelőző délután sem mondunk תַּחֲנוּן-t. Március 1-jén תְּרוּמָה és שְׁקָלִים szombatja az újhold mellett. Reggel az áldozatoknál a szombati és az újholdi részt iktatjuk közbe, a שַׁבַּת שְׁקָלִים-i יוֹצֵר-t mondjuk, viszont az אוֹפַן az újholdi, rövidebb עַל הָרִאשׁוֹנִים után זָלוּת. A csendes imában יַעֲלֶה וְיָבֹא, az ismétlés után fél הַלֵּל, majd egész קַדִּישׁ. Három Tóra-tekercset veszünk elő, az elsőből hat férfinek a hetiszakaszt olvassuk fel, a hetediknek a szombati és újholdi szakaszt (Mózes IV. 28:9–15), a fél קַדִּישׁ-t követően a מַפְטִיר-nak a fél sékelekről szóló részt (Mózes II. 30:11–16). A soron következő Tóra-tekercset mindig a Tóra-olvasó asztalra helyezzük az előző felmutatása előtt. A sékelek szombatjának megfelelő הַפְטָרָה-t olvassuk בֶּן שֶׁבַע שָׁנִים kezdettel (Királyok II. 12:1–17). A szombati újhold szerint a מוּסָף imádságban az אַתָּה יָצַרְתָּ és a שַׁבַּת שְׁקָלִים-i betoldások hangzanak el. A napi zsoltárt követően בָּרְכִי נַפְשִׁי-t mondunk (Zsoltárok 104), a délutáni imában יַעֲלֶה וְיָבֹא, a צִדְקָתְךָ צֶדֶק elmarad az újhold miatt.

Március 6-án, csütörtökön a חֶבְרָא קַדִּישָׁא tagjai előrehozott böjtöt tartanak, sok helyen סְלִיחוֹת-t mondanak. Szintén korábban, csütörtök este rendezik a szokásos megemlékezést és a ז’ אֲדָר-i adománygyűjtő halvacsorát a חֶבְרָא קַדִּישָׁא javára.

Március 8-án תְּצַוֶּה és זָכוֹר szombatja, ilyenkor a hölgyeknek is kötelező zsinagógába menni. A reggeli imában שַׁבַּת זָכוֹר-i יוֹצֵר-t mondjuk, a Tóra-olvasáshoz két Tóra-tekercset veszünk elő, a מַפְטִיר-nak az עֲמָלֵק elpusztítására vonatkozó részt olvassuk fel (Mózes V. 25:17–19). Csendben és nagy figyelemmel hallgatjuk a Tóra-olvasót, aki az utolsó versben szereplő זֵכֶר szót צֵירֵי-vel, é-vel olvassa, nem máshogy. A הַפְטָרָה szintén עֲמָלֵק-ra emlékezik (Sámuel I. 15:2–34).

Március 13-án, csütörtökön előrehozott Eszter-böjt, a סְלִיחוֹת-t a csendes imában a סְלַח לָנוּ áldásba iktatjuk, az előimádkozó עֲנֵנוּ-t mond, most sincs אָבִינוּ מַלְכֵּנוּ, Tóra-olvasás a korábbi hónapokban leírtak szerint. Délutáni ima Tóra-olvasással, הַפְטָרָה-val, עֲנֵנוּ-val és שִׂים שָׁלוֹם-mal szintén a már ismertetett módon, a תַּחֲנוּן elmarad. Ilyenkor szoktunk három fél sékelnek megfelelő adományt adni.

© Villányi Benjámin

Jelen lap saját személyes felhasználásra szabadon kinyomtatható.

Találkozás a Mindenhatóval

A hetiszakaszban szerepel egy könnyen félreérthető vers, amelyet az egyik magyar kiadás a következőképpen fordít: Ez a hónap legyen számotokra a hónapok kezdete, első legyen nektek az év hónapjai között (Mózes II. 12:2). R’ Hirsch mutat rá, hogy az ehhez hasonló fordítás önismétlés, hiszen a mondat két fele pontosan ugyanazt jelentené, jelesül hogy a tavaszi niszán (נִיסָן) hónap legyen a hónapok sorában az első. Ezzel szemben a vers kettő, az előbb említetten felül a holdszentelés (קִדּוּשׁ הַחֹדֶשׁ) parancsolatát is tartalmazza.

R’ Hirsch inkább a következő fordítást javasolja: Ez a holdújulás legyen nektek az újholdak kezdete, első legyen nektek az év hónapjai között.1 Ahogy a Talmudban is tanuljuk: Ha ilyet látsz, szenteld meg! – azaz a Hold fényének újbóli feltűnése annak a jele, hogy a holdszenteléssel ki kell hirdetni az új hónapot (Ros hásáná 20a). A Mekhiltában ugyanez az értelmezés szerepel, amely nem mond ellent a hónapok sorrendjéről szóló parancsolatnak, hiszen a története során a kivonulás alkalmával cselekedte ezt meg Izrael először. Sőt, a holdújulásról szóló parancsolat az első, amelyet Izrael népe egyáltalán megkapott. Szó szerinti értelemben is új időszámítás kezdődött az egyiptomi kivonulással, hiszen az egykori rabszolgák végre nem a gazdáik, hanem a Mindenható törvényei szerint oszthatták be az idejüket.

Zsinagógai szokások – 5785 sevát

מנהגי בית הכנסת כמנהג ארץ הגר לחודש שבט תשפ״ה

Január 31-én, csütörtökön újhold a korábbi hónapokban leírtak szerint, ima a megfelelő újholdi betoldásokkal, fél הַלֵּל-lel és מוּסָף imádsággal.

Február 1-jén בֹּא szombatja. Február 8-án בְּשַׁלַּח szombatja, azaz שַׁבַּת שִׁירָה. A reggeli imában גְּאֻלָּה-ként a יוֹם לְיַבָּשָׁה kezdetű költeményt mondjuk a csendes ima előtt, הַפְטָרָה gyanánt דְּבוֹרָה prófétanő éneke (Bírák 4:4–5:31).

Február 13-án, csütörtökön ט”ו בִּשְׁבָט, már szerda délután sem mondunk תַּחֲנוּן-t. A reggeli imában emellett elmarad a Tóra-olvasás utáni יְהִי רָצוֹן, illetve a napi zsoltárt követően a שִׁיר מִזְמוֹר לְאָסָף (Zsoltárok 83), viszont קֵל אֶרֶךְ אַפַּיִם és לַמְנַצֵּחַ elhangzik. Szokás ilyenkor 15-féle fának a gyümölcsét fogyasztani.

Közelgő tárgyalás a Kúrián

Sajtóközlemény

A Kúria elfogadta a felülvizsgálati kérelmet, és 2025. január 23-ra tűzte ki a tárgyalást az orthodox zsidó közösség és a Chábád harcában

2025. január 17., péntek, Budapest, Magyarország – Jelentős jogi fejleményként a Kúria, az ország legfelsőbb bírói fóruma, elfogadta Deutsch Róbert volt hitközségi elnök felülvizsgálati kérelmét a folyamatban lévő peres eljárásban, amelyet a miniszterelnök-helyettes ellen a Chábád állítólagos ellenséges hatalomátvétele miatt indított, mellyel az utóbbi megkísérelte átvenni a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) irányítását. Az ország legfelsőbb bíróságának e döntése kiemelt lépést jelent a magyarországi orthodox zsidóság jövőjéért vívott harcban.

A vita 2021-ben kezdődött, amikor Chábádhoz kötődő magánszemélyek titokban erőfeszítéseket tettek egy történelmi egyház, a 150 éves illusztris múlttal rendelkező MAOIH feletti ellenőrzés átvételére. 2023-ra a Chábáddal szövetséges frakció magát hirdette az új vezetésnek, arra késztetve a MAOIH eredeti vezetőit, hogy mind vallási, mind világi bíróságokon vonják kétségbe az új vezetők kinevezésének törvényességét.

Forthcoming Supreme Court hearing

Press release

Hungarian Supreme Court Accepts Review Application and Schedules Hearing for January 23, 2025 in Orthodox Jewish Community Battle with Chabad

Friday, 17 January 2025, Budapest, Hungary – In a significant legal development, the Hungarian Supreme Court (Kúria), the highest judicial forum in the country, has accepted Former President Róbert Deutsch’s review application in the ongoing litigation initiated against the Prime Minister’s Deputy General regarding Chabad’s alleged hostile takeover of Budapest’s Orthodox Jewish community (MAOIH). This decision by the country’s highest judicial forum represents a crucial step in what has become a defining battle for the future of Orthodox Jewish life in Hungary.

The controversy began in 2021 when Chabad-affiliated individuals initiated surreptitious efforts to hijack control over MAOIH, a historic 150-year-old Orthodox Jewish community with an illustrious history and reputation. By 2023, the Chabad-aligned faction declared themselves as the new leadership, prompting MAOIH’s original leaders to challenge their legitimacy in both religious and secular courts.

Zsinagógai szokások – 5785 tévét

מנהגי בית הכנסת כמנהג ארץ הגר לחודש טבת תשפ״ה

December 31-én és január 1-jén, kedden és szerdán újhold, már hétfő este is beiktatjuk az עַל הַנִּסִּים mellett a יַעֲלֶה וְיָבֹא szakaszt a csendes imába és az étkezés utáni áldásba. A reggeli imában a napi áldozatoknál a szokásos újholdi betoldás hangzik el, a reggeli ima után egész הַלֵּל a חֲנֻכָּה miatt, majd egész קַדִּישׁ az újholdi מוּסָף miatt. A Tóra-olvasáshoz két tekercset veszünk elő, az elsőnek 5 mondatot olvasunk רְבִיעִת הַהִין-ig (Mózes IV. 28:1–5), a másodiknak a szombati rész végéig, וְנִסְכָּהּ-ig (Mózes IV. 28:6–10), a harmadiknak az újholdi részt (Mózes IV. 28:11–15). A másik Tóra-tekercset az olvasóasztalra helyezzük, majd az elsőt elcsomagoljuk. A negyedik felhívottnak a második tekercsből a napnak megfelelően kedden a hatodik napra (Mózes IV. 7:42–47), szerdán a hetedik napra való szakaszt (Mózes IV. 7:48–53). Újholdi מוּסָף a korábban leírt módon עַל הַנִּסִּים betoldásával, שִׁיר מִזְמוֹר לְאָסָף (Zsoltárok 83) helyett בָּרְכִי נַפְשִׁי (Zsoltárok 104). Január 2-án, csütörtökön, חֲנֻכָּה utolsó napján reggel az első két felhívottnak a szokott módon olvasunk fel a Tórából (Mózes IV. 7:54–56, illetve 57–59), a harmadiknak viszont helyi szokástól függően vagy a נָשֹׂא hetiszakasz végéig (Mózes IV. 7:60–89), vagy egészen כֵּן עָשָׂה אֶת הַמְּנֹרָה-ig (Mózes IV. 7:60–8:4).

Egy ok, hogy ne féljünk

R’ Hirsch a וַיֵּשֶׁב hetiszakasz címét párhuzamba állítja a nagybátyjánál, Lábánnál töltött korábbi tartózkodásával (Mózes I. 32:5). Míg a יש”ב szógyök letelepedést, nyugalmas és kiszámítható életet jelent, addig az átmenetiségre utaló גו”ר gyök riadtságot és izgatottságot is kifejezhet (Zsoltárok 33:8). Jákob mindig nyugodt és békés életre vágyott, ám a lányával, Dinával történtek, majd szeretett feleségének halála miatt ez a kívánsága nem teljesült.

Ilyen körülmények között nem csoda, hogy fia, József sem találta a helyét. Édesanyja nélkül, félárván kellett élnie 17 évesen, édestestvére, Benjámin még kicsi volt, hogy számíthasson rá. Lea gyermekei helyett inkább az ágyasok fiainak társaságát kereste, talán ezzel is igyekezett az önbizalmán némileg javítani (Mózes I. 37:2). Ilyen körülmények között látott egy szokatlan álmot, amelyet mindenképpen a Mindenható üzenetének tekintett, annak dacára, hogy nem értette pontosan minden részletét, továbbá bölcseink is úgy tanítják József esete kapcsán, hogy az álmoknak nem teljesül minden részlete (Berákhot 55a). Azonban testvérei az álma miatt már nehezteltek rá, miután pedig ragaszkodott József ahhoz, hogy el is mondja azt, még jobban meggyűlölték.

Kazinczy utcai nagyzsinagóga: imádkozóknak tilos a bemenet!

2024. november 28-án, csütörtök délután egy szokatlan Jom Kipur Kátán ima volt a Kazinczy utcai Sasz Chevra zsinagógában.

Az elektromos rendszer meghibásodása miatt az imádkozó közösség (néhány környékbeli épülettel együtt) a sötétben volt kénytelen imádkozni pár telefon és egyéb kiegészítő világítás mellett.

Mindeközben a nagyzsinagógába, amelyet az elektromos kimaradás érintetlenül hagyott, az imádkozók nem mehettek be. Keszler Gábor, a Chabad-EMIH által elnöki pozícióba juttatott személy az átépítés miatti „balesetveszélyre” hivatkozva nem engedélyezte a nagyzsinagóga vallási célú használatát az alig több mint 10 imádkozó számára.

48 órával később, szombat este, egy 120 főből (60 házaspárból) álló, vallásos turistacsoport számára valahogyan mégiscsak megnyíltak a nagyzsinagóga kapui. A „balesetveszély” alighanem bámulatos sebességgel elmúlt volna? Sőt, mi több, gigantikus koncertet tartottak a csoport számára, melyről a – szintén Chabad-EMIH által kijelölt – Oirechman Sámuel főtitkár a Facebookon büszke videókkal és fotókkal számolt be, „soha nem látott reneszánszot” emlegetve.

Emlékeztetőül: a nagyzsinagógában a magyarországi orthodox közösség már több mint másfél éve nem imádkozhat ilyen vagy olyan kifogásokra hivatkozva.

A vallási eseménynek csak tágabb értelemben tekinthető koncert előtt alig néhány perccel azonban a Sasz Chevra zsinagógában vártuk a minjent (az imádkozáshoz szükséges 10 főt), de mindhiába – a 60, szigorúan vallásos férfi turista közül pusztán 2-3 fő is elég lett volna. A jelenlegi vezetés hozzáállása mellett azonban az ilyesmi el sem képzelhető.

Szégyenletes, hogy egyáltalán mondani kell: a zsinagóga elsődleges célja az imádkozás!

Az a vezetés, amely a zsinagógából kitiltja az imádkozást, és helyette a turizmust és a kultúrát engedi be, az nemcsak az orthodox zsidó hitelvekkel, hanem a legalapvetőbb civilizációs normákkal találja szemben magát.

1 / 6 oldal

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén